A 2013-as Svéd Rally-t követően a finn pilóták harmatos teljesítménye aggodalomra adott okot az ugyancsak télies telekhez szokott hazájukban. Jari-Matti Latvala képtelen volt felvenni a versenyt francia csapattársával Sebastien Ogier-vel és korábbi márkatársával, a nála fiatalabb norvég Mads Ostberggel, míg a kék oválos autót meglovagoló Juho Hanninen a Ford fiataljával, a belga Thierry Neuville-lel nem tudta tartani a sebességet. Egy közismert finn rali bennfentes le is vonta a következtetést, ami szerint hazája pilótái nem szeretik a svéd havat…

Arra jutott, hogy „a svéd körülmények nagyon is eltértek attól, mint amik a finn téli versenyeken tapasztalhatóak. Finnországban a száraz havas feltételekhez szoktunk, ami azt jelenti, hogy lágy hó esik, ezt az autók szétszórják hóködöt hagyva maguk után, ami sokszor olyan könnyű, hogy egy kis ideig a levegőben is marad. Svédországban nem volt ilyen hóköd, ami azt jelenti, hogy a hópelyhek nehezebbek, nagyobb nedvességtartalmúak voltak. Amikor a hó leesett, az úton maradt, azt az elhaladó autók nem takarították le. Voltak aztán más különbségek is. A hó a jeges felület tetejére esett, nem pedig egyszerűen a keményre taposott hóra, emiatt az út felülete sokkal csúszósabb, valamint kevésbé egyenletes tapadású volt”.

Egy másik különbségre is fényt derített, miszerint „a Svéd Rally szervezői azzal segítették az utak előkészítését, hogy a verseny előtt vízzel locsolták azokat, nem csak azért, hogy megerősítsék az utak alapját, de azért is, hogy segítsék fenntartani az utak állapotát, így csökkentve a verseny utáni javítási költségeket”. Ez a megoldás Finnországban kevésbé alkalmazott, ami alól az Artic Rally volt néha kivétel, melyen kevésbé használt, éppen ezért gyengébb minőségű utakra vitték a mezőnyt, amiknek így a károsodás ellen valamiféle védelemre volt szükségük.

„Extra különbség adódott abból, hogy az FIA szabályai a standard típusú gumik használatát írják elő, melyek szélesebbek a finn téli ralikon alkalmazottaknál, és a szélesebb gumik nem dolgoznak olyan jól a Svéd Rally alkalmával is tapasztalt nedvesebb havon.” Mindent egybevetve tehát a szokatlan körülmények okozták ezt az egészet. Az nem meglepő, hogy a közép-európai versenyzők kimagaslóan teljesítettek ezen a Svéd Rally-n, mivel ők sokkal inkább hozzászoktak ahhoz, hogy a lefagyott útra esett vizes havon vezessenek. Az új gumik használata sokkal közelebb van az aszfalton történő vezetéshez: egy tiszta nyom van, ebben kell autózni. Majd úgy folytatta, hogy „Finnországban az utat télen is teljes szélességében használjuk, és a kocsit az autó vagy a pilóta számára legkedvezőbb íven próbáljuk tartani. Itt viszont sok helyen csak egy szűk nyom volt, csakúgy, mint a felhordásos aszfalton. Alapvetően tehát úgy gondolom, a finn pilóták az időjárási körülmények miatt küszködtek”. A győztes, Sebastien Ogier Franciaország egyik sí régiójában nőtt fel, ráadásul fiatalon síoktató volt, az északibb Elzászból származó Sebastien Loebnek nagyon kellett ahhoz nyomnia, hogy tartsa a lépést vele.

Több szakértőnek is feltűnt, sosem látták korábban Loebtől, hogy ennyire próbálna gyorsan menni, mégsem tud nyerni. Nem, nem minden hó egyforma!

De mi a helyzet a svéd versenyzőkkel? A futam egyetlen versenyképes svéd pilótája a fiatal Pontus Tidemand volt, aki nagyszerűen ment, míg motorja ki nem lehelte lelkét. A legjobb svéd az abszolút értékelés huszonkettedik helyén ért célba. És a norvégok? Mads Ostberg esélyesként kezdte a versenyt, de útban a harmadik hely felé mindössze két leggyorsabb időt tudott felmutatni a huszonkét gyorsaságin, eredménye inkább a következetességének, mintsem a sebességének köszönhető.

Andrew