A Svéd Rally-n minden évben megemlékeznek 1995 rali világbajnokáról, Colin McRae-ről, és elismerésben részesítik azt a pilótát, aki a vargaseni gyorsasági híres ugratóján, a Colin’s Crest-en a legmesszebbre repül.

Colin McRae 2007-ben hunyt el, a ralisport azonban természetesen nem feledi el a legendás versenyzőt. Az Európa-bajnokság minden egyes fordulóján kiválasztásra kerül egy pilóta, aki magabiztos teljesítményének elismeréseként megkapja a Colin McRae Flat Out Trophy-t. A Colin’s Crest díjat ugyanakkor a világbajnokság svéd állomásán osztják ki évről évre.

A Colin’s Crest megnevezésének eredete a múlt homályába veszett, az elbeszélések szerint az 1995-ös Svéd Rally-n született ez meg, abban az esztendőben, amikor a skót fenegyereket világbajnokká koronázták az A csoportos Subaruval. Bárhogy is szól a történet, a verseny szervezői hivatalosan 2008-tól adják át évente a Colin’s Crest díjat annak, aki a hírhedt vargaseni nagydobbantón a legnagyobb ugrást produkálja.

Az első évben Khalid Al Qassimi részesült az elismerésben, aki 36 métert repült. „Ez volt a svédországi bemutatkozásom, és nem voltam elégedett azzal, ahogyan vezetek” – emlékezett vissza az akkor egy Ford Focus WRC-t hajtó arab. „Eldöntöttem, hogy belehúzok és megpróbálom megnyerni a Colin’s Crest díjat. Sikerült!”

Két évvel később az akkor 18 esztendős Marius Aasen egy N csoportos Subaru Imprezával egy méterrel túlszárnyalta a rekordot. „Őrült voltam! Az itinerem ennyit mondott: ’maradj a bal oldalon az ugratón’. Ahogyan felszálltunk, tudtam, hogy a levegőben leszünk egy ideig. A második alkalommal jóval lassabban mentünk át!”

2011-ben a gymkhana ász Ken Block szintén 37 méterre szállt Ford Fiesta RS WRC-jével, míg a következő szezonban Ott Tanak ugyancsak egy Fiestával nyerte el a címet 32 méteres teljesítménnyel. 2013-ban a belga Thierry Neuville érdemelte ki a díjat, aki 35 métert tett meg a levegőben Fiesta WRC-jével. „Padlógázon repültünk el a második körben a dobbantóról. A verseny végi ceremónián kapod meg a díjat, de vissza kell adni minden évben.”

A feljegyzések szerint az abszolút rekordot Mikko Hirvonen tartotta sokáig, aki 2006-ban, a díjazás létrehozását megelőzően 40 méterre repült. „Az érkezési sebesség 120 vagy 130 kilométer/óra” – magyarázza a finn, aki egy Ford Focus WRC volánja mögött ült akkoriban. „ Amennyiben egyenesen szállsz fel, az út mellett landolsz, de ha nagyon balra veszed az irányt, valószínűleg a hófalban végzed. Párszáz méterrel az előtt kell elkezdened gondolkodni az ugratáson, mielőtt odaérnél. Sok ott a néző mindig, nem okozhatunk nekik csalódást!”

Sebastien Ogier 2014-ben átadta a múltnak Hirvonen rekordját, miután Volkswagen Polo WRC-jével 41 méteres ugrást mutatott be a második körben. A díjat mégsem ő kapta, hiszen az az első körben dőlt el, így Juho Hanninen örülhetett, miután Hyundai i20 WRC-je a 36. méteren landolt.

Andrew