Colin McRae, a legenda

Colin Steele McRae beleszületett a raliban, hiszen a később a brit bajnoki címet ötszörös is megnyerő Jimmy McRae fiaként látta meg a napvilágot 1968. augusztus 5-én Lanarkban.

Annak ellenére, hogy a családi indíttatásból következően jobban érdekelték a négykerekűek, karrierjét triálmotorral kezdte. 16 éves volt, amikor a Coltness Car Clubon keresztül részt vehetett autóteszteken, így hamarosan eladta motorját, és egy Mini Cooperrel versenyezni kezdett. Egy évvel később egy klubtársával megbeszélte, hogy az ő Hillman Avengerével vehessen részt a Kames Stages versenyen, egy egy szakaszt magában foglaló futamon, ami nem volt messze lakhelyétől. Bár a verseny nagy részén jobb pozícióban is állt, a tizennegyedik helyen végzett, a kategóriáját pedig megnyerte.

1986-ban egy Talbot Sunbeam-mel nevezett a skót bajnokságra, ahol sebességével és vezetési stílusával hamar letette névjegyét. Vezetési stílusát sokan a finn világbajnok Ari Vatanenéhez hasonlították, akit McRae mindig is bálványának tekintett. 1988-ban óriási tettet véghezvíve a szerény képességű Vauxhall Novával skót bajnokká avatták. Ezt követően feljebb lépett, egy Ford Sierra Cosworth-ba ülhetett bele.

Első világbajnoki futama a Svéd Rally volt még ’87-ben a Vauxhall-lal. Két évvel később a tizenötödik helyen végzett az északi viadalon a Forddal, majd ugyanebben az esztendőben ötödik Új-Zélandon. Hazai versenye viszont nem alakult jól, egy baleset miatt kiesett. Egy évvel később ugyancsak eseménydúsan alakult a skót számára a brit verseny, de ekkor már célba vitte újabb szerzeményét, az összkerékhajtású Sierrát.

A következő szezonban indult el profi karrierje, amikor a Prodrive főnöke, David Richards nagyjából tízezer fontos éves fizetéssel szerződtette. McRae a Subaru Legacy-val a brit bajnokságban állhatott rajthoz, amit 1991-ben és az azt követő esztendőben is megnyert. ’92-ben több világbajnoki futamon is indulhatott, melyek szinte mindegyike emlékezetes marad valamiről: a Svéd Rally-n megszerezte első dobogós helyezését, második lett, Finnországban pedig összesen háromszor borult fel. Előbb a versenyt megelőző teszten törte össze a Legacy-t, majd a versenyen kétszer is. Mindezek ellenére célba ért, és első finn bevetésén megszerettette magát az ottani közönséggel is. Bár csak öt világbajnoki futamon vett részt, az éves értékelésben így a nyolcadik helyen végzett.

McRae ebben az évben bemutatkozhatott a brit túraautó bajnokságban is, a Prodrive által futtatott BMW csapat színeiben a knockhilli versenyen vett részt. A második futamon Matt Neal-lel ütközött, a versenybíróság pedig őt találta vétkesnek, mondván elkerülhető balesetet okozott, így kizárásra került.

A Subaru 1993-ban előléptette, a gárda színeiben tulajdonképpen elsőszámú pilótaként nyolc futamon indulhatott. Csapattársai nem kisebb versenyzők, mint Ari Vatanen, Hannu Mikkola és Markku Alén voltak. Svédországban újabb dobogót könyvelhetett el navigátorával, Derek Ringerrel, majd Új-Zélandon megszerezték pályafutásuk, egyben a Subaru első világbajnoki futamgyőzelmét. A gyár ezt követően küldte nyugdíjba a Legacy-t, és mutatta be új fegyverét, az Imprezát. A páros az éves értékelésben az ötödik helyen végzett. A következő évben egy helyet tudtak előrelépni, miközben három győzelmet arattak.

1995 őrületes csatát hozott a Subaru és a Toyota versenyzői között. McRae csupán egy futamgyőzelmet tudott aratni addig, de két futammal a vége előtt a második helyen állt a bajnokságban. A technikai ellenőrök ekkor fedezték fel a Toyota Celica illegális turbóját, a japán csapatot és annak versenyzőit kizárták a teljes bajnokságból. Mindközben a Subarunál is állt a bál, a spanyol viadalon a vezetést átvevő McRae-t arra utasította alakulata, hogy hagyja nyerni csapattársát, Carlos Sainz-ot, hogy egyenlő esélyekkel kezdhessék a mindent eldöntő RAC Rally-t. McRae őrült dühvel fogadta ezt, de utólag kiderült, a bajnoki címért vívott csatát nem befolyásolta a dolog. A skót megnyerte a szezonzárót, amivel az addig valaha volt legfiatalabb rali világbajnokká avatták.

A szezon végén a Subaru is megszerezte első gyártói címét, amit a következő két szezonban meg is tudott védeni. A címvédés McRae-nek viszont nem jött össze, Tommi Makinen mögött mindkétszer második lett, 1997-ben, amikor már az Impreza WRC változatát hajtotta Nicky Gristtel, mindössze egy ponttal maradt le az elsőségről.

1998-ban több különleges esemény is történt vele, ebben az évben jelölték a Brit Birodalmi Rend tagjává és ekkor jelent meg a róla elnevezett videójáték, a Colin McRae Rally első része is.

Ez bizonyult az utolsó subarus szezonjának is, amikor a harmadik pozícióban végzett a rali világbajnokság éves összesítésében. Miután megnyerte a Kanári-szigeteken megrendezett Bajnokok Tornáját, átigazolt a Fordhoz. Malcolm Wilson alakulatánál egy friss technika, a vadonatúj Ford Focus WRC várta, valamint egy hatmillió fontos kétéves szerződés, ami a valaha volt legnagyobb raliversenyzői juttatás volt akkoriban. A homologizációs bonyodalmakkal indult szezon harmadik versenyén, a Safari Rally-n begyűjtötte McRae az első fordos győzelmét, majd Portugáliában is nyerni tudott. Ezt követően szerzett egy negyedik helyet, aztán csupa műszaki és vezetői hiba. McRae május közepétől az idény végéig nem tudott célba érni egy versenyen sem, így csak hatodik lett a bajnokságban.

A következő év elején a Focus motorja bizonyult a gyenge pontnak, a svédországi második helyezés és a katalán győzelem mellett négyszer esett ki az erőforrás meghibásodásából. A megbízhatósági gondok miatt McRae azzal fenyegette meg a csapatot, hogy eligazol, ha folytatódnak a problémák. Az Akropolisz Rally-t megnyerte, ezt követően pedig két második helyet szerzett, amitől a helyzet normalizálódott közte és a csapat között. Korzikán viszont ő hibázott és szenvedtek komoly balesetet, amikor leestek egy szakadékba.

Újabb kétéves szerződése birtokában reményt keltően indult a 2001-es Monte-Carlo Rallye, vezette a versenyt, amikor az utolsó nap reggelén megállt alatta a technika. Svédországban a kilencedik lett, majd újabb két kiesés következett, így négy futamot követően nem volt még pontja. A szerencse Argentínában fordult meg, sorozatban három futamgyőzelem következett. Ezzel a bajnokság élére állt, mivel a többiek is hektikus időszakot tudhattak a hátuk mögött. Az idény második fele is hasonlóképpen változatosan alakult a mezőny számára, így a szezonzáró rajtjához négyen álltak oda bajnoki esélyekkel, McRae-vel az élen. A skót rögtön magához ragadta a vezetést hazai pályán, de a negyedik szakaszon túlvállalta magát és hatalmasat esett. Célba ért viszont Richard Burns, aki két pont előnnyel megszerezte a világbajnoki koronát. McRae-nek ismét nem jött össze a cím megszerzése.

A 2002-es idény során Görögországban és Kenyában tudott nyerni, utóbbi győzelemmel az élre állt a világbajnoki futamgyőzelmek számát illetően. A bajnoki címre ugyanakkor nem volt esélye, a negyedik helyen végzett az év végén. A Ford nem hosszabbította meg az év végén lejáró szerződését, miután állítólag évi ötmillió fontos fizetést kért tőlük. Mindazonáltal barátilag váltak el a felek.

McRae és navigátora, Grist között már az idény során megromlott a viszony, így a két utolsó viadalt ismét Derek Ringerrel teljesítette az idők folyamán a balesetei miatt a McCrash becenévre alaposan rászolgáló pilóta.

2003-ra a régi-új páros a világbajnokság újoncához, a Citroenhez igazolt, ahol a fiatal Sebastien Loebbel és a Fordtól szintén távozó Carlos Sainz-cal alkottak egy csapatot. A monte-carlói második hely bizonyult McRae legjobb eredményének az idény során, az év végén pedig csak a hetedik pozíciót tudta megkaparintani a gyártói bajnok alakulat színeiben. A következő idényre megváltoztak a világbajnokság szabályai, három páros helyett csak kettőt nevezhettek a csapatok. Mivel Loeb többéves szerződéssel rendelkezett, a különítmény vezetője, Guy Frequelin McRae és Sainz között kellett, hogy döntsön. A választás a spanyolra esett. A britnek még korábbi munkaadója, az időközben a rali világbajnokság kereskedelmi jogait megszerző David Richards is próbált segíteni, mivel attól tartott, hogy a sportág egy McRae szintű karakter hiányában veszít a népszerűségéből, de a pilóta így sem tudott álláshoz jutni, és tíz év után kiesett a sorozat körforgásából.

Miután a Subaru Mikko Hirvonent választotta a friss világbajnok Petter Solberg csapattársául, McRae más kihívások után nézett. 2005-ben két verseny erejéig vissza tudott térni a világbajnokságra, ahol a Skodánál vendégszerepelt. Wales-ben hetedik lett, a szezonzáró ausztrál futamon viszont a szenzációs harmadik hely felé volt úton. A csapat az utolsó szervizparkban úgy döntött, kicseréli a Fabia kuplungját, a művelet azonban nem jött össze, így az ismét a Grist navigálásával autózó McRae fel kellett, hogy adja a futamot. A következő szezon ismét csak egy beugrási lehetőséget hozott, a sérült Sebastien Loeböt helyettesítette Törökországban McRae. Az addig a francia alatt megbízhatóan működő Xsara azonban megadta magát, a skót ismét kiesett.

McRae autósport iránti elkötelezettségét mutatja, hogy 2002-ben kipróbálta magát az Ascar sorozatban, a NASCAR brit megfelelőjében, a Rockingham Motor Speedway-en megrendezett versenyen a hatodik helyen végzett. Két évvel később, amikor állás nélkül maradt, a Nissan színeiben rajhoz állt a Dakar Rally-n, és szerzett szakaszgyőzelmeket annak ellenére, hogy korábban semmilyen tapasztalata nem volt a terepraliról és a sivatagi versenyzési formuláról. A következő esztendőben visszatért, az első három marokkói szakaszból kettőt megnyert, a hatodikon viszont látványos balesetet szenvedett. 2004-ben indult a Le Mans-i 24 Órás versenyen is a Prodrive Ferrari 550-GTS-ével. Váltótársaival, Darren Turnerrel és Rickard Rydell-lel a GTS kategória harmadik pozíciójában értek célba, ami az összetett értékelés kilencedik helyére volt elég.

2006-ban Amerikában, az X-Games-en is sikerült magára felhívni a figyelmet McRae-nek, az utolsó előtti kanyarban felborult, miután rosszul vett egy ugratót. A kocsi a talpára állt, McRae pedig a sérült futómű és a defektes kerék ellenére célba vitte, mindössze 0,13 másodperccel gyengébb idővel, mint amit a győztes Travis Pastrana elért.

Ugyanebben az évben a Goodwoodi Sebességfesztiválon mutatták be a McRae R4 raliautót, amit a WRC-k egy jóval olcsóbb alternatívájának szántak. A kocsit McRae és Dave Plant tervezték, az összeszerelésről a DJM Race Preparation gondoskodott. Az egyedi autó vázában egy 2,5 literes négyhengeres 350 lóerős szívómotor és egy hatsebességes sebességváltó kapott helyet.

A következő év augusztusában McRae kijelentette, azon van, hogy visszatérjen a rali világbajnokságra. Úgy tűnt, ennek lehet is realitása a Subarunál, a sors azonban úgy hozta, hogy ez nem valósulhatott meg. 2007. szeptember 15-én lanarki házától nem messze a McRae által irányított helikopter lezuhant. A pilóta, valamint ötéves kisfia és két barátjuk életüket vesztették a balesetben.

Bár csak egy világbajnoki címet nyert, sebességével, látványos vezetési stílusával kultikus személyiséggé, legendává vált. McRae halálát a ralitársadalom, a szurkolók és az egész világ megdöbbenéssel fogadta, emlékére számtalan megemlékezést szerveztek. 2008-ban poszthumusz avatták a Skót Hírességek Csarnokának tagjává.

Andrew