Get Adobe Flash player

Tanak nagy lépést tett a világbajnoki cím felé

A 2019-es Brit Rally összefoglalója


Szoros csatában győzte le a világbajnoki címért versenyben lévő vetélytársait Ott Tanak, ezzel karnyújtásnyi közelségbe került a korona számára. Kalle Rovaperát és Jan Solans-t már most világbajnokká koronázták, Petter Solberg pedig kategóriagyőzelemmel zárta aktív autóversenyzői pályafutásának utolsó ralifutamát.

A 2019-es rali világbajnokság tizenkettedik fordulóját Nagy-Britanniában rendezték. A wales-i erdőkben zajló verseny zord feltételekkel állítja szembe a mezőnyt minden alkalommal, megjósolhatatlan időjárási körülmények, folyamatosan változó tapadás fogadja a mezőnyt, melynek az esti sötétben is biztosítottak programot a szervezők, további kihívást adva a párosoknak.

A versenyzőknek hosszú napokat kellett teljesíteniük, Teemu Suninen, az M-Sport pilótája meg is jegyezte a rajt előtt, hogy a legnagyobb kihívás valószínűleg az lesz, hogy nem tudnak eleget pihenni. „Talán nagyjából négy vagy öt óránk lesz éjszakánként, és az első közúti etapok az első szakaszhoz elég hosszúak lehetnek” – magyarázta. „Kihívásokkal teli lesz fizikálisan és mentálisan, hogy éberek maradjunk, ezeken az első szakaszokon, ez azonban része a kihívásnak Wales-ben.”

Miután az utóbbi esztendőkhöz hasonlóan a hagyományosnál korábbi időpontban rendezték a versenyt, a csapatok felkészülése nehézségekbe ütközött, mivel a teszteket nem igazán tudták reprezentatív körülmények között megrendezni, a versenyzők többnyire száraz úton próbálgatták az autókat. A gyártói pontversenyt vezető Hyundai – akik azzal a céllal utaztak Wales-be, hogy megerősítsék ezen pozíciójukat – Thierry Neuville mellett Andreas Mikkelsent és a Finn Rally-n remek teljesítményt nyújtó Craig Breent ültette autóba. A napos, meleg időszak ellenére utóbbinak a Dyfi Erdőben találtak egy nedves szakaszt a tesztelésre, és a biztonság kedvéért egy locsolókocsit is biztosítottak a helyszínen. Breen a finn viadal óta először ült az i20 Coupe WRC-ben, és nagyjából kétszáznegyven kilométert autózhatott vele. Az ír pilóta a versenyen azt a kocsit vehette birtokba, amivel Dani Sordo megnyerte a Szardínia Rally-t, Neuville a legutóbb a Deutschland Rallye-n használt autójával állt rajthoz, míg Mikkelsen egy rég nem látott géppel, azzal, amit utoljára Mexikóban terelgetett.

A Toyota számár a két legutóbbi wales-i megmérettetés nem bizonyult túl eredményesnek, de úgy érezték, sokat tanultak belőlük, változtattak néhány dolgon, és bíztak abban, hogy a gyors és sima felületű pályák fekszenek a Yaris WRC-nek. A felkészülés körülményeire Kris Meeke is panaszkodott a shakedown után: „A tesztemre tíz nappal ezelőtt 22 Celsius fokban került sor, és problémánk volt a porral, úgyhogy tudtuk, más körülmények lesznek a versenyen.” A brit pilótának azt az autót vitte csapata, mellyel a német viadalt teljesítette. Csapattársa Ott Tanak két napon keresztül nyúzhatta az gépet. Ő és Jari-Matti Latvala a Finnországban látott autójukat kapták.

A Citroen a Hyundai-hoz hasonlóan szintén a dyfi komplexumban készült a viadalra, majd azokat a C3 WRC-ket biztosította az alakulat a versenyzőiknek, melyek legutóbb a Deutschland Rallye-n teljesítettek szolgálatot.

Hátsérülése után végre vissza tudott térni a három futamot kihagyó Elfyn Evans. A wales-i versenyző elmondta, ennyit időt nem hagyott még ki pályafutása során, ugyanakkor így több ideje jutott a belsőkamerás felvételek tanulmányozására, miután normál menetben elég kevés idejük van két verseny között. Ő egy R5-ös Fiestával végzett PR munkán túl a wales-i erdőkben tesztelt egy napon keresztül, majd egy vadonatúj Ford Fiesta WRC-t kapott a csapattól, valamint azt az útbaigazítást Malcolm Wilson csapattulajdonostól, hogy nincs veszítenivalója, hajtson a győzelemre. Teemu Suninen és az újabb lehetőséghez jutó Pontus Tidemand az M-Sport főhadiszállása mellett, a greystoke-i erdőben próbálgathatta az autót egy-egy napon keresztül. Annak a kocsinak a volánja mögé ülhettek mindketten, amivel a legutóbbi viadalon, a Török Rally-n versenyeztek. Suninen reménykedett benne, hogy jó beállításokat találtak, jóllehet az utak alapja keményebb Greystoke-ban, mint Wales-ben. A csapat az elmúlt két szezonban, az újgenerációs WRC-k korszakában mindig megnyerte a Brit Rally-t, ez motiválta őket.

Szerencsére a Lorenzo Hurrikán elkerülte a térséget, és nem okozott problémákat a verseny lebonyolításában, de a futamot megelőzően nagy esőzések áztatták a pályákat, a mezőnyt pedig rendkívül csúszós pályák és változatos körülmények várták. Az egyéni pontversenyt vezető Tanak a csütörtök esti szuperspeciálon hibázott egyet, miután egy helyen a fényszórók a fák lombjait világították meg, a pilóta pedig nem látta a hajtűkanyart, amiben le is fulladt. Az észt versenyző pénteken két szakaszt is megnyert, a nap közbeni szervizparkba azonban így is csak negyedikként érkezett. Délután ezt a pozíciót tartotta, majd a két esti gyorsaságin robbantott, azokat megnyerve az élre került. Tanak annak ellenére bizonyult a legjobbnak a sötétben forduló szakaszokon, hogy az egyiken elment a kiegészítő világítása, megsérültek a vezetékek, amit etapon szerencséjükre meg tudtak javítani, így teljes menetfelszereléssel tudtak elrajtolni a befejező különpróbán.

A rivális Sebastien Ogier pénteken reggel követett el egy apró hibát, majd a kör befejező szakaszán is sokat kapott a szakaszgyőztestől. A Citroen versenyzője Tanak mögött ötödikként várhatta a délutánt, ugyanakkor a verseny szorosságára jellemző, hogy lemaradása mindössze kilenc másodperc volt az éllovastól ekkor. Ogier délután két részsikert is bezsebelt az elálló eső miatt nagyobb tapadással rendelkező, ugyanakkor kinyomvályúsodó pályákon, jelezve, hogy komolyan gondolja a győzelmet, az esti sötétben azonban óvatosabbnak bizonyult. Ennek ellenére másodikként zárta a napot a francia.

Meeke volt a leggyorsabb csütörtökön a shakedown-on, majd az Oulton Park csuromvizes aszfaltos és murvás útjain zajló szuperspeciálján is. A brit pénteken ugyan nem tudott szakaszt nyerni, de egy megforgás és a sok aquaplanning ellenére sokáig tartotta a vezetést, Tanak és Ogier csak a nap befejező szakaszán kerültek elé. Meeke lemaradása nem egész négy másodperc volt ekkor.

Neuville a délelőttöt másodikként zárta annak ellenére, hogy a Hyundai egyensúlyával küszködött. Délutánra a beállítások módosításával próbált jobb érzést elérni, ez azonban a trükkös körülmények között nem volt egyszerű. Egy defekt is lassította a szervizelést követően, majd másodikként rajtolva már ő is megjegyezte az utolsó előtti szakasz céljában, hogy a három perccel korábban rajtoló Tanak a szürkületben előnyösebb helyzetben volt. Neuville a negyedik pozícióban zárta a napot, hátránya azonban alig több mint nyolc másodperc volt a szombati folytatás előtt.

A belgát csapattársai követték a sorban tetemesebb, tizenhét szekundumos lemaradással. Mikkelsen jó ideje nem vezetett saras körülmények között, és csak azok után talált jobb tempót délután, hogy módosítottak autója beállításain. Ekkor futott két második időt is, a sötétben viszont a rosszul beállított lámpák hátráltatták. Breennek délelőtt akadt egy meleg pillanata, becsúszott a fák közé, a nap közbeni szervizbe azonban mindössze tíz másodperc hátránnyal érkezett a hatodik helyen. Délután aztán nem volt szerencséje, a rajtpozíciója okán kimélyült pályákon kellett autóznia, majd az utolsó előtti szakaszon ő is a sötétben rajtolók között találta magát. Mikkelsen ezen a gyorsaságin tudta megelőzni. Emellett két ízben is megállapított időt kapott az ír pilóta, előbb amikor a nézők miatt megszakítottak, majd törölték egy szakaszt, majd ugyanez történt egy balesetből kifolyólag is.

Nem alakult jól az M-Sport napja. Suninen több mint fél perc lemaradással zárt, aminek csaknem felét egy kicsúszással szedte össze délelőtt. Evans a nap első különpróbáját megnyerte, a következőn viszont ő is hibázott, egy bukkanó utáni gyors jobbosban szélesen fordult, a bal hátsó kerék defektes lett, és a felfüggesztés is megsérült. Az esettel negyven szekundumot bukott a hazai pályán versenyző pilóta, és bár megjavította autóját, a győzelmi esélyei elszálltak a másodperceken múló szoros versenyben. Evans volt az emellett, aki leginkább méltatlankodott azon, hogy a nap utolsó előtti gyorsaságiján volt, aki fényes nappal futott, neki viszont már sötétben kellett megpróbálni helyesen felmérni a tapadási viszonyokat. Tidemandnak nem akadt nagyobb gondja, három perc hátránnyal a kilencedik helyen várhatta a folytatást a tanulási folyamata közepette.

Két finn is a kiesés sorsára jutott. Esapekka Lappi a hetedik pozícióban volt, amikor a délutáni első szakaszon lecsúszott az útról, és megsérült a Citroenjének felfüggesztése. Latvala csütörtök este a szuperspeciálon elfelejtette bekapcsolni a szélvédő fűtését, aminek egy kicsúszás lett a vége. A Toyota versenyzője pénteken délelőtt – néhány újabb rontást követően – nyert egy szakaszt, a nap felénél a harmadik pozícióban tartózkodott, a hetedik gyorsaságin azonban – ugyanott, ahol korábban Evans – hibázott, felborult az autó, majd leesett a fák közé. Az eset során a Toyota bukócsöve megsérült, Latvala számára befejeződött a verseny.

A szombati nap maratoninak bizonyult, a szervezők hét gyorsasági szakaszt iktattak programba – ez több mint százötven versenykilométert jelentett –, szervizlehetőség ugyanakkor nem állt a versenyzők rendelkezésére. Szükség esetén minden problémát maguknak kellett megoldaniuk, mindössze egy kerékcsere lehetőségük volt a nap folyamán. Ráadásként ismét csak korán kellett kelni, az első autó 5:40-kor ment ki a parc ferméből, és este 19:39-kor érkezett a nap végi szervizpark előtti technikai zónába. Ez tizennégy autóban töltött órát jelentett a versenyzők számára.

Reggel többen is megjegyezték, rövid volt az éjszaka, de mindenki nekidurálta magát a távnak. Tanak remélte, hogy az előző napinál kicsit gyorsabb szakaszok kedveznek majd a Yaris WRC-nek. Két kivétellel mindegyik szakaszon második időt autózott a nap folyamán az észt, de apránként növelte üldözőivel szemben a különbséget. Délután alulkormányozottságra panaszkodott a pilóta, az utolsó előtti szakaszon pedig ugyanúgy járt, mint a tavalyi Ausztrál Rally-n a kiesése előtt, valamint ahogyan Latvala az előző versenyen, Törökországban: elhagyta autója hátsó lökhárítóját, emiatt pedig alig hallotta navigátorát. Az utolsó, nézőcsalogató szakaszt mindezek ellenére megnyerte, a befejező napra pedig tizenegy másodperces előnyre tett szert.

Neuville reggel túl óvatosan kezdett, aztán pedig néhány másodpercet vesztett egy kisebb hibával, de sikerült Meeke elé kerülnie. Délután nyert két különpróbát – jóllehet az egyik után panaszkodott, hogy az eleje nem volt jó, mert hidegek voltak a gumik –, amivel legyűrte Ogier-t is. A francia előző este reménykedett, hogy a szélesebb, gyorsabb pályák kedveznek a C3 WRC-nek, de nem így történt. Reggel nem volt elég „éles” a pilóta, utána viszont többször is elmondta, nem tud gyorsabb lenni. A Sweet Lamb Hafren szakaszon volt egy meleg helyzete is, ahol nem értett meg egy itinerinformációt, és nekiment a partoldalnak, mindezt azért, mert előtte elvesztette a koncentrációt, ugyanis egy nagy ütés érte az autót, és azt hitte Ogier, hogy eltörött a lengéscsillapító. Szerencséjére az autó egyben maradt. Mindenesetre a nap végére visszacsúszott a harmadik pozícióba, hat másodperccel Neuville mögé.

Meeke kicsit lustának érezte Toyotáját, ugyanakkor Latvala kiesése után abban a tudatban vezetett, hogy pontot kell szereznie csapata számára. A befejező nap előtt tíz szekundumra volt Neuville-től, és hússzal Mikkelsen előtt. A norvég elégedetten nyilatkozott a szakaszok céljában, egy különpróbát meg is nyert, ugyanakkor hátra is elkezdhetett figyelni, mert Evans nagy felzárkózásba fogott. Az M-Sport versenyzője nyerte a nap első három gyorsaságiját, utána azonban kissé alábbhagyott a lendülete. Ettől függetlenül így is ő volt a nap leggyorsabbja, és öt másodperc választotta el csupán Mikkelsentől a befejező nap előtt.

Suninen a reggeli nyolcadik szakaszidőt a pilótában lévő problémára fogta, azaz saját maga számlájára írta, két szakasszal később azonban elkövetett egy nagyobb hibát is, egy jobbos kanyarba túl nagy lendülettel ment be, egy földhányás megdobta a Fordot, ami az árokban kötött ki. Suninen ki tudott jönni onnan, de bal hátsó defekttel és splitter nélkül folytatta, és vesztett egy percet. Délután aztán egy újabbat, miután bevallotta, mentálisan nem volt rendben, rossz volt a ritmusa, így az autó sem dolgozott rendesen, mivel nem használta megfelelőképpen. A nap végén három perc hátrányban volt már a finn az éllovashoz képest, de a hetedik helyet így is tartotta. Őt csapattársa, Tidemand követte újabb két perc különbséggel. A svéd élvezte a vezetést, nyolcadik időknél azonban nem tudott jobbat felmutatni.

Breen a délelőtt folyamán öt percet vesztett, amikor egy tempós balkanyarban egy optimistára felírt kanyarban lecsúszott az útról, és több borulás után állt meg autója a mezőn. Ezzel a hatodikról a kilencedik pozícióba csúszott vissza, ráadásul megrepedt a szélvédő éppen előtte, ettől pedig nem látta rendesen az utat, és nem is tudta az ablaktörlővel tisztítani, ez pedig nem jött jól a saras pályákon.

Vasárnap öt szakaszra bontva mindössze harmincnyolc versenykilométer szerepelt a programban, ebből azonban a középső, a tenger mellett húzódó aszfaltos great orme-i gyorsaságit nem tudták megrendezni az időjárási viszonyok miatt, a búvárok ugyanis nem tudtak hajóra szállni.

Tanak az első gyorsasági megnyerésével jelezte, nincs esélye senkinek ellene, és a Power Stage-en is a legjobbnak bizonyulva a hétvége maximális pontszámát gyűjtötte be. A Toyota versenyzője ezzel óriási lépést tett az egyéni világbajnoki cím felé, hiszen két futammal a sorozat vége előtt huszonnyolc pontra nőtt az előnye. „Egy hosszú hétvége volt ez, hosszú napokkal és rövid éjszakákkal, valamint nagy nyomással. Úgy hiszem, a különbség sosem volt nagyobb tíz másodpercnél, és a határon voltam minden szakaszon. Kemény volt, de jó érzés ebben a pillanatban. Van még két versenyünk, a múltban pedig láttunk drámát bőségesen, úgyhogy továbbra is összpontosítanunk kell” – nyilatkozta a célban Tanak.

Neuville próbált nyomást gyakorolni rá a nap folyamán, de ez nem volt elég, ugyanakkora lemaradással zárta a versenyt, mint amivel vasárnap reggel kezdtek. A Hyundai pilótájának szerencséje sem volt, tizedre ugyanazt az időt autózta a befejező különpróbán, mint Evans, a századok azonban a brit mellett döntöttek, Neuville így csak az ötödik helyezésért járó egy bónuszpontot zsebelhette be. Ogier reggel úgy érezte, nincs esélye az előtte lévőkkel szemben, mivel nincs meg a tempója. Az első kört emiatt el is spórolta, a Power Stage-re koncentrált, ahol fél szekundumra Tanaktól a második időt autózta.

Meeke a továbbra is saras, csúszós körülmények között arra koncentrált, hogy megtartva a negyedik helyét célba érjen. A Toyota ezzel az eredménnyel nyolc pontra csökkentette lemaradását a Hyundai-jal szemben a gyártói pontvadászatban.

A befejező napon Tanakon kívül Evans aratott még szakaszgyőzelmeket. Az M-Sport versenyzője már a második szakaszon előrelépett egy pozíciót, és az ötödik helyen futott be, tulajdonképpen akkora hátránnyal, mint amennyit a pénteki hibázásával szedett össze. Evans előretörésének köszönhetően Mikkelsen vesztett egy helyezést, ami a gyártói értékelésben igencsak rosszul érintette a Hyundai-t.

Mint kiderült, Suninen autója annyira megsérült az előző napi balesetben, hogy az M-Sport versenyzője nem tudott elrajtolni vasárnap. Pozícióját csapattársa vette át, és Tidemand délelőtt úgy érezte, hogy egyre jobban megy. „Feltörtem a kódot, hogy hogyan kell vezetni egy World Rally Car-t. Nagy a különbség ahhoz képest, amihez hozzászoktam korábban, ezt folytatjuk a továbbiakban is” – nyilatkozta a svéd, aki a befejező napon valóban közelebb, kilométerenként egy másodpercen belülre került az élmezőnyhöz. A különbség a korábbiakban jóval egy szekundumon kívül volt, olykor kettőnél is több. Breen az előző napi borulása miatt jelentős hátrányban, nyolcadikként látta meg a célt. Hyundai-át két R5-ös autó követte a pontszerzők között, amiket Kalle Rovanpera, illetve Petter Solberg vezették.

Szépszámú R5-ös autó szerepelt a verseny nevezési listáján, a WRC 2 Pro mellett nagy nevek voltak találhatók a WRC 2-es mezőnyben is, de többen is neveztek úgy, hogy ezúttal nem vettek részt a WRC 2 csatározásaiban.

A WRC 2 Pro kategóriában Rovanpera vitte a prímet. A Skoda Motorsport finn versenyzője pénteken délután egy defekt miatt elvesztette a vezetést, de gyorsan visszaszerezte azt a Fabia R5 evóval, és öt perc különbséggel nyerte a futamot, ezzel megszerezte a WRC 2 Pro egyéni világbajnoki címét. Csapattársa, Jan Kopecky nem igazán tudta a lépést tartani, csak Rovanpera defektje miatt került az élre, szombaton pedig őt érte utol a végzet, neki is kidurrant egy abroncsa, majd fel is borult az új navigátorral, Jan Hlousekkel versenyző cseh. A célba másodikként érkeztek, a dobogó alsó fokára pedig az M-Sport színeiben induló Gus Greensmith állhatott fel. A brit versenyző pénteken három szakaszt is nyert, és Kopecky előtt volt, amikor egy vízpumpa probléma miatt négy és félperces büntetést szedett össze etapon. Másnap még rosszabbul járt, a nyitó szakaszról elhajlott jobb hátsó felfüggesztéssel jött ki, amivel nem tudta folytatni a versenyt. Vasárnap ismét visszatért, egy szakaszgyőzelmet aratott, és megszerezte a harmadik helyezést. A szintén Ford Fiesta MKII R5-tel rajthoz álló Hayden Paddon pénteken lecsúszott az útról, szombaton így jelentős büntetéssel a tarsolyában állhatott csak vissza. Ezen a napon két gyorsaságin bizonyult a legjobbnak, de végül ismét kiállni kényszerült, defektek miatt. Az új-zélandi pilóta is egy gyorsaságin bizonyult a legjobbnak vasárnap. A citroenes Mads Ostberg a pénteki nap közbeni szerviz után állt ki olajfolyás miatt, szombaton pedig kijött a parc ferméből, de az első gyorsaságin nem rajtolt már el. Vasárnap két részsikert elkönyvelve ötödikként végzett a kategóriában a norvég.

A WRC 2-ben az aktív pályafutását idén egy búcsúturnéval lezáró Petter Solberg, valamint Pierre-Louis Loubet vívtak nagy csatát. Sokáig a francia pilóta állt az élen, a Volkswagen Polo GTI R5-össel versenyző Solberg azonban szombaton délután fordított, és kategóriagyőzelemmel búcsúzott. A Skoda Fabia R5 evót hajtó Loubet a defektjének következtében húsz másodperccel kapott ki, második helyezésével azonban átvette a vezetést a pontversenyben. A dobogó alsó fokára Adrien Fourmaux állhatott fel. A francia pilóta csaknem három perc lemaradással ért célba Ford Fiesta R5-ösével.

A generációváltás jegyében Solberg fia, Oliver is ott volt a rajtnál – az előző héten szerezte meg a jogosítvány kisebb nehézségek, az első KRESZ vizsgán történt buktát követően. Az apa-fia csata azonban nem jött össze, miután Oliver mindegyik napon korán kiállni kényszerült, előbb műszaki gondok, vasárnap pedig egy borulás miatt. A tempóját ugyanakkor megmutatta az ifjú versenyző azon a néhány szakaszon is, amin végigért, többször is WRC 2-es legjobb időt produkálta, de volt, hogy leggyorsabb R5-ös pilótának bizonyult. Az R5-ös autók között egyébként Rovanpera bizonyult a leggyorsabbnak, őt Solberg követte, majd a világbajnoki értékelésen kívül versenyző brit Tom Cave következett egy Hyundai i20 R5-tel.

A junior világbajnokságnak ez volt a befejező fordulója, az abszolút értékelésben dupla pontszám járt a versenyzőknek. A pontversenyben egy egység választotta el a rajt előtt Tom Kristenssont és Jan Solans-t, de Dennis Radströmnek is látszott némi esélye a világbajnoki címre. Ez hamar el is szállt, miután a svéd pénteken délelőtt eltalált a nyomban egy követ, ami eltörte Ford Fiesta R2-esének futóművét. Radström nem tudta folytatni aznap a versenyt. Solans és Kristensson viszont ádáz csatát vívtak pénteken, többször cseréltek helyet a vezető pozícióban. A spanyol, aki először versenyzett ilyen típusú pályákon, a sötétben rendezett utolsó szakaszon aztán el tudott húzni, tizenhat másodperces előnyre tett szert. A küzdelem végét egy defekt jelentette Kristenssonnál szombaton délelőtt, aki ezzel háromperces hátrányba került. Solans megszerezte a futamgyőzelmet, és a világbajnoki címet is. Utóbbi tettel megismételte bátyja, Nil sikerét, aki 2017-ben bizonyult a legjobbnak a fiatalok mezőnyében. Solans nem mellesleg a következő szezonban komplett csomagot – egy vadonatúj Ford Fiesta R5-öst és gumiabroncsokat – kap azért, hogy a világbajnokságon feljebb léphessen. Kristensson a futamot és a bajnokságot is ezüstérmesként zárta. A svéd nem volt nagyon elkenődve, hiszen újoncként a legjobb lett idén, ezzel pedig jelentős pénzjutalomban részesül, amit a jövő évi junior sorozatban használhat fel. A futam dobogójának alsó fokára a német Sean Johnston állhatott fel.

 

Eredmények

 

75. Brit Rally

A 14 futamos világbajnokság 12. versenye – Llandudno – 2019. október 3-6.


1. Ott Tanak EST Toyota WRT, Yaris WRC 3ó 0p 58mp

2. Thierry Neuville BEL Hyundai WRT, i20 Coupe WRC +10,9mp

3. Sebastien Ogier FRA Citroen WRT, C3 WRC +23,8mp

4. Kris Meeke GBR Toyota WRT, Yaris WRC +35,6mp

5. Elfyn Evans GBR M-Sport Ford WRT, Fiesta WRC +48,6mp

6. Andreas Mikkelsen NOR Hyundai WRT, i20 Coupe WRC +58,2mp

7. Pontus Tidemand SWE M-Sport Ford WRT, Fiesta WRC +5p 23,8mp

8. Craig Breen IRL Hyundai WRT, i20 Coupe WRC +9p 25mp

9. Kalle Rovanpera FIN Skoda Fabia R5 evo +10p 51,1mp

10. Petter Solberg NOR Volkswagen Polo GTI R5 +11p 36,1mp

 

Power Stage sorrend: 1. Tanak, 2. Ogier, 3. Lappi, 4. Evans, 5. Neuville

Szakaszgyőzelmek: Evans: 7, Tanak: 7, Neuville: 3, Ogier: 2, Meeke: 1, Latvala: 1, Mikkelsen: 1

 

A világbajnoki pontverseny állása:

Pilóták: 1. Tanak: 240, 2. Ogier: 212, 3. Neuville: 199, 4. Mikkelsen: 102, 5. Meeke: 98, 6. Evans: 90, 7. Latvala: 84, 8. Suninen: 83, 9. Lappi: 83, 10. Sordo: 72, 11. Loeb: 39, 12. Rovanpera: 18, 13. Tidemand: 12, 14. Breen: 10, 15. Greensmith: 9, 16. Guerra: 8, 17. Bulacia: 6, 18. Kopecky: 5, 19. Bonato: 4, 20. Ostberg: 4, 21. Sarrazin: 2, 22. Veiby: 2, 23. Loubet: 2, 24. Fourmaux: 1, 25. Tuohino: 1, 26. Trivino: 1, 27. Heller: 1, 28. Bergkvist: 1, 29. Gryazin: 1, 30. Katsuta: 1, 31. Solberg: 1

Gyártók: 1. Hyundai Shell Mobis World Rally Team: 340, 2. Toyota GAZOO Racing World Rally Team: 332, 3. Citroen Total World Rally Team: 278, 4. M-Sport Ford World Rally Team: 200


Andrew

 

2019. október 6.