Get Adobe Flash player

Súlyos kérdések

 

A modern raliautók sikere nem „csak” azon múlik manapság, hogy kinek van kitűnő motorja vagy felfüggesztése. Az egész csomagnak a legjobbnak kell lenni, beleértve a súlyozást is.

A rali világbajnokság szabályai nem maguktól értetődőek. Egy kívülállónak nehezen adatik meg a lehetőség, hogy átnézze a kapcsolódó dokumentumokat, még nehezebb megérteni, hogy azok valójában mit is jelentenek. Néha nem tehetünk mást, csak állunk a partvonalon kívül és csodálkozunk. Az egyik legérdekesebb és legsokatmondóbb az autók a versenyfelügyelők által a futam közben mért súlyát tartalmazó dokumentum. Ez a lista sok mindent elárul, rávilágít, hogy a csapatok ugyanolyan specifikáció szerint látszólag megegyező autókat építenek, ugyanakkor azok súlya nem egyforma.

A csapatok úgy súlyozzák ki az autót, hogy a pilótának az a legkedvezőbb legyen. A feltevés, hogy a versenyautók az előírások szerint a lehető legkönnyebbek, nem igaz, mivel figyelembe kell venni egy másik szabályt is. Az autónak nem csak a minimális önsúlyra vonatkozó előírásnak kell megfelelnie, de a legénységgel (sofőr és navigátor) együttes súlyt illető szabálynak is.

A 2013-as Mexikó Rally előtti vizsgálat során a közölt eredmények változatos képet mutattak a versenyzőket illetően, Evgeny Novikov és Ilka Minor együttes, 133 kilogrammos súlyától kezdve egészen a 177 kilós értékig, utóbbival Martin Prokop és navigátora, Michal Ernst mérlegelt. Amíg a World Rally Car-okra vonatkozó minimális önsúly 1200 kiló, a személyzettel együtt 1360-at kell nyomnia a kocsinak. Tehát ha Novikovék például egy minimális súlyra hozott autóval versenyeznének, kizárnák őket, mivel az együttes súly jóval a szabályok által meghatározott érték alatt lenne. Ebből következik, hogy két, látszólag megegyező autó lehet nagyon különböző is.

És ez szándékosan van így. A Mikko Hirvonennek épített autó könnyebb, bár a finn pilóta pehelysúlyú, navigátora nagyobb teremtés. Citroen DS3 WRC-jük alig három kilóval volt a súlyhatártól Mexikóban, míg csapattársaik, Sordóék kocsija tizennéggyel volt felette. Az M-Sport „ugyanolyan” autói közül Novikovéké negyven kilogrammal volt nehezebb, mint Ostbergéké. Amikor aztán a kocsikat versenyzőkkel együtt mérték, ugyanott állt meg a mérleg mutatója.

Verseny közbeni súlyellenőrzésen az Ogier-Ingrassia kettős és a Polo WRC a

2013-as Portugál Rally szombat esti szervizparkját megelőzően

 

A súlyozás kezelése komplex feladat a raliban dolgozó mérnökök számára, akik annak megfelelően kezelik ezt a témát, hogy az autó legideálisabb kezelhetőségét érjék el. Az ezzel kapcsolatos teendők közé tartozik az is, hogy hogyan pozícionálják az autó legénységét. Az egyéb részegységekhez hasonlóan a versenyzőket is – főként a navigátorokat –úgy próbálják a mérnökök elhelyezni, hogy az egyensúly és a kezelhetőség szempontjából a lehető legoptimálisabb helyen legyenek.

Ennek egyik eszköze, hogy mindent a lehető legalacsonyabban helyeznek el. Ennek a folyamat eredményeként jutottak el oda, hogy a navigátorok ma már szinte a padlólemezen ülnek. Még 2003-ban, Markko Martin finnországi győzelme után kérdezték Martint, hogy navigátora, a néhai Michael Park nem volt-e megrémülve a hatalmas sebesség és a méretes kanyarlevágások miatt. Markko erre azt válaszolta, nem ijedhetett meg, hiszen egy navigátor sosem látja, hol halad az autó. Ezután kifaggatták Parkot is, hogy ez valóban igaz-e, amire ő igennel válaszolt. Csak akkor jött rá, hogy alig néhány alkalommal mentek az út közepén, amikor visszanézte a felvételeket.

 

Andrew