A murvakéme derítik fel az utat, ezzel segítve a versenyzőket a gyorsasági szakaszokon.

A körpályákon versenyző pilótáknak egyszerű dolguk van. Ha valaki átszáguld a kavicságyon, ami után felszórja a pályát kaviccsal, a pályabírók bemennek és söprűkkel letakarítanak minden nem a pályára való objektumot. A raliversenyzők csak álmodhatnak erről a luxusról. Az aszfaltversenyeken ott vágják le a kanyarokat, ahol csak tudják, az ideális ív sokszor a padkán keresztül vezet.

Ezek a levágások növelik a kanyarsebességet, de az eredmény az útestre került rengeteg kavics, fűcsomó és kosz. Ez különösen akkor igaz, amikor esik is az eső. Lehet, hogy a pályabejáráson szép tiszta az út, de a versenyen hirtelen saras pályával találják magukat szemben a versenyzők. A pályabírók itt pedig nem kezelik ezt a fajta helyzetet.

Azért, hogy információval láthassák el versenyzőiket a változásokról, a gyári csapatoknak lehetőségük van a rajt előtt átküldeni murvakém párosaikat a szakaszon. A felderítő legénységeket először a havas-jeges Monte-Carlo Rallye vetették be, ebből adódóan jégkémeknek is nevezik őket. Az egységek nem sokkal a rajt előtt teljesítik a szakaszt, javítanak bele párosuk itinerébe az út jelenlegi állapotának megfelelően, majd egy előre egyeztetett helyen átadják az információkat versenyzőjüknek.

Ez az ellenőrzés különösen a második kör előtt fontos, ami általában délután kerül megrendezésre. Akkora a mezőny nagyságától függően 50-80 autó is áthaladt a szakaszokon, jelentős mennyiségű szennyeződést felhordva az útra.

A felderítésre nagy tapasztalattal rendelkező személyzetet választanak ki, általában ők aktív vagy visszavonult versenyzők. A Volkswagen Motorsportnál a Deutschland Rallye-n ezt a feladatot például Simon Jean-Joseph, illetve Toni Gardemeister töltötte be Sebastien Ogier és Jari-Matti Latvala számára, mindkét egykori versenyző állt korábban gyári alkalmazásban.

Andrew

2013. október 1.