Mivel elmaradtak a Sport Quattro sikerei, az Audi újabb lépést kellett, hogy tegyen ellenfeleinek legyőzése érdekében.

A rövid Quattro megépítésekor az volt az Audi célja, hogy autója kezelhetőségét javítsa, viszont a német gyár filozófiájának megfelelően az orrmotoros elrendezést meg kellett tartani. Nos, a Sport Quattro nem váltotta be a reményeket, a rövid tengelytáv egy nagyon ideges autót eredményezett, ami állandóan ki akart törni, a szűk kanyarokban pedig alulkormányozottan viselkedett.

A kocsi továbbfejlesztett változata, a vetélytársakon túltevő, már-már szörnyre emlékeztető Sport Quattro E2 1985. július 1-én kapta meg a versenyzéshez szükséges homologizációt. Első megmérettetését az amerikai Olympus Rally-n futotta, amit könnyűszerrel nyert Mikkolával. Mivel a tesztverseny jól sikerült, a tervekkel ellentétben már Argentínában bevetésre került a világbajnokságon is (a csomagtartóban helyet kapó, kormányszervó által hajtott generátor végül visszakerült a motortérbe), ahol a hét futam után az egyéni pontverseny második helyén álló Stig Blomqvist dirigálta az újdonságot. A kocsi versenyképesnek tűnt, 1984 világbajnoka és a Peugeot-val versenyző Timo Salonen felváltva nyerték a szakaszokat, mikor az Audi motor, sokadszorra az esztendő folyamán bedobta a törülközőt. A verseny a másik Peugeot-s, Ari Vatanen hatalmas balesetéről vált emlékezetessé, a franciák kulcsembere hosszú időre kidőlt ezután a sorból. Az 1000 Tó Rally ismét nagy csatát hozott Blomqvist és Salonen között, amibe a már kissé elavult Lanciával futó Markku Alén is bekapcsolódott. Az, hogy az S1-esként is ismert kocsit elődjéhez képest sikerült jobban kiegyensúlyozni, Mikkola eredményén is visszaköszönt. A korábbi világbajnok audis több szakaszgyőzelmet szerzett, azonban ő nem ért célba, miután a második nap végén elfolyt az öthengeres motorból az olaj. A futamot végül 48 másodperces előnnyel Salonen nyerte Blomqvist előtt, ötödik győzelmével szinte már magáénak tudhatta a világbajnoki címet. A vegyes talajú san remói viadalon fordult a kocka, az Audi végre képes volt legyőzni nagy ellenfelét és megszerezni a várva-várt futamgyőzelmet. Röhrl hat és fél perces előnnyel nyert Salonen előtt, de a finn nem búsult, hiszen mindkét világbajnoki címet bebiztosította ezzel az eredménnyel.

Az elefántcsontparti futamon a német gyár így csak Michele Moutont indította egy Sport Quattróval, a francia hölgy azonban botrány-gyanúba keveredve kiállt. Az évadzáró RAC Rally-n Mikkola és Röhrl vettek részt az S1-esekkel. A német, aki már egy PDK váltóval szerelt kocsival rajtolt, hamar lerendezte futamát egy balesettel. Mikkola ezzel szemben a kezdeti tapogatózás után átvette a kezdeményezést és vezetett egészen addig, míg egy elektromos hiba miatt fel nem kellett adnia a versenyt! A Sport Quattro E2 versenyképességét mutatja, hogy ekkor még mindkét Peugeot versenyben volt, csakúgy, mint az itt debütáló MG Metro 6R4-ek, valamint a szintén vadonatúj és a viadalt végül megnyerő Lancia Delta S4-ek. Az év végi elszámolásban az Audi második lett a márkák között, ugyanezt a helyezést érte el Blomqvist az egyéni értékelésben. Röhrl mindössze négyszer ért célba, de ezzel is dobogón végzett.

Az 1986-os év a tragikus balesetekről marad nevezetes. Az első versenyen a Lancia ismét megmutatta bonyolult technikájának életképességét, a fiatal Toivonen nyert Monte-Carlóban, Mikkola a harmadik, Röhrlnek ugyan megvolt az esélye akár a győzelemre is, de két defekt után csak a negyedik helyen végzett. Mikkola a verseny során elismeréssel beszélt csapattársa és az Audi közös fejlesztőmunkájáról, bevallása szerint sosem vezetett még aszfalton ilyen jó autót. Az ingolstadtiak a svéd viadalt kihagyták, helyette a portugál versenyre készültek, ahol csak a kétszeres világbajnok német pilótájukat indították. A futam újabb szöget jelentett a B csoport koporsójában, bár itt nem az elrugaszkodott technikai arzenál okozta a problémát. A fegyelmezetlen nézők az út közepén állva várták a versenyautókat, éppen hogy szétnyílt a sorfal, mikor elhaladt egy-egy kocsi. A Ford RS200-zal Santos egy kanyarból nagy sebességgel kifelé jövet aztán a nézők közé hajtott, akik közül hárman azonnal életüket vesztették, több tucatnyian megsérültek. A szervezők nem állították meg rögtön a szakaszt, így az odaérkező versenyzőket szörnyű látvány fogadta. A top pilóták azonnal visszaléptek a verseny folytatásától. Az elmúlt időszak balesetei miatt az Audi kinyilvánította, a raliversenyek nem kellően szervezettek és biztonságosak a B csoportos gépek sebességéhez mérten, és úgy döntött kiszáll a versenysorozatból. Sajnos így a Sport Quattro E2-nek nem adatott meg igazán a lehetőség, hogy bizonyítson… Az Audi már nem is utazott el Korzikára, ahol Toivonen tragédiája történt. Ez után a baleset után döntött az FIA a B csoport év végi beszüntetéséről.

Ugyan nem az Audi volt az, aki akár az összkerékhajtást, akár a turbómotort először használta volna a ralisportban, de a német márka kreativitásának és kitartásának köszönhető ezen technikák térhódítása a sportágban. Az Audi tevékenysége nagyban meghatározta a technika és ezzel a sportág fejlődését is! A rali világbajnokságban eltöltött öt év alatt két egyéni és két márka világbajnoki címet szereztek, különböző modelljeik a B csoport beszüntetéséig huszonhárom futamon haladtak át elsőként a célvonalon. A német gyár végig kitartott koncepciója mellett, és büszkén hirdette azt, amit az ellenlábasok – bármekkora győzelmeket arattak is – nem mondhattak el magukról: szalonjaiban bárki megveheti a technikájában a világbajnokságon futó gépekkel megegyező kocsit…

Andrew