Beszámoló a 10. Rallylegendről

A Legend Stars mezőnye alatt hangosan csivitelő szépszámú nézősereg egyszerre elhalkul. Minden tekintet a távolba, a szemközti hegyoldalra szegeződik. A még csak kis fehér pontnak látszó autó mintaszerűen ereszkedik le a hegy kacskaringós útján. ALS-ének velőtrázó durrogása hallatszik csak, a rajongók – mintha egy dráma legizgalmasabb jeleneténél tartanánk – néma csendben követik útját. A szolid, kék-szürke dekorációval ellátott kocsi leért a völgybe, onnan már üdvrivalgás hallatszik. A meghódításra váró újabb hegyoldalban azonban még mindig hátborzongató a csönd, a publikum a megváltásra vár. A kisautó nekilódul, és pillanatok alatt felér a balos kanyarhoz, melyet piszok gyorsan, a kijáratnál kissé keresztbe állva abszolvál. A tekintetek újból a távolba, a következő jobbos kanyarra szegeződnek, amit a versenygép rutinos pilótája egy rövid féktáv után könnyűszerrel tud le. Az autó aztán el is tűnik a horizonton, az összegyűlt nézőseregből hangos ováció tör ki. A világbajnok Carlos Sainz-cal a volánnál bemutatkozott a Volkswagen Polo R WRC!

Igen, már csak ezért is megérte eljönni San Marinóba, a Rallylegendre! A készülődést nem várt hírek előzték meg, néha csak két dolog éltetett a futamot illetően, az egyik a Svéd Rally mottója volt („Amikor azt hiszed, semmi sem sikerül, tarts ki, a dolgok egyszer csak jóra fordulnak!”). A másik a jubileumi, 10. verseny tudata és a hír, hogy a Volkswagen várva várt WRC-je nem egy világbajnoki futamon, hanem a Legenden mutatkozik be, volánjánál nem mással, mint a kétszeres világbajnok Matadorral. Végül minden összeállt a túrával kapcsolatosan, ki az autót biztosította, ki a logisztikát szervezte, ki a szállást foglalta, úgyhogy:

Irány a Rally Legend!
Mert az jóóóóó…
Mert óriásiak a pályák…
Mert az meg van rendezve…
Mert onnan mindig mosolyogva térsz haza, s azt reméled, következő ralidon is olyan mezőny lesz…
De sajnos mindig 360 napot kell várni!!!
Ami most lejárt…

(by KGT)

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy többekkel ellentétben kis csapatunk már a shakedown-on látta a Polót sok más, nem az egyéb kategóriába sorolandó versenygéppel és versenyzővel együtt. Markku Alén és Juha Kankkunen mit sem vesztett gyorsaságából, érkezett Björn Waldegard a Mercedes 500 SLC-vel, aminek automata váltója a kezdetekben okozott némi meglepetést a történelem első rali világbajnokának. Mindenképpen ki kell emelni azt a Manrico Fallerit is, akinek látványos stílusára már tavaly felfigyeltem, az olasz a rutinos Sauro Farnocchia navigálásával hihetetlen esőtáncot járt a Lancia Delta Integrale 16V-vel most is.

Este a szuperspeciálnak a délelőtti teszt útvonala adott otthont, a rajt pillanatában eleredő eső most sem ronthatta el senkinek a kedvét, hiszen a párosok bátran, olykor kicsit megkarcolva féltett autójukat közlekedtek.

Szombat délelőtt volt lehetőségünk a szervizparkban körbejárni. A Magneti Marelli standjához lehetetlen odaférni, a Lancia Rally 037 4WD-H bemutatója éppen most zajlik. A típus ismerős lehet, 1983-ban megnyerte a gyártói világbajnokságot, ugyanakkor a nevének végződéséből látszik, ez már egy összkerekes változat, ráadásul hibrid hajtással rendelkezik. A tömeg persze nem csak az újdonságra kíváncsi, az emberek között „kimagaslik” Juha Kankkunen is. Mivel időnk véges, irány inkább a Safari kiállítás. Idén a szervezők a hírhedt versenynek állítottak emléket egy kiállítás formájában.

A 037 most már megközelíthető, a tulaj, Beppe Volta és a korábban a Lancia rali, valamint a Ferrari Forma-1-es csapatában is tevékenykedő mérnök, Claudio Lombardi interjúkat ad, fényképezkedik. Legnagyobb örömömre nem csak a 037-et lehet megnézni, de a Lancia ECV-t (Experimantal Composite Vehicle is), a torinóiak S csoportra épített autóját is elhozták Voltáék, melyet a 2010-es Legend előtt újítottak fel. Döbbenet az autó így álló helyzetben is, az ember csak kapkodja a fejét a különböző műszaki megoldásokon, hátha még bele lehetne látni a szabadalmaztatott Triflux motor belsejébe is. Egy gyors kör a stadionban, ahol a nyitott parc fermé van, az autókkal be kell ide állni, de a nézőknek lehetőségük van bent nézelődni. Hihetetlen mennyiségű impulzus éri az embert, lehetetlen feldolgozni mindezt. Visszamegyek a Lanciákhoz, hogy minél többet magamba szívjak a legendából, majd keresek valakit, hogy örökítsen meg a Miki Biasion kézjegyével is ellátott szörnyeteggel. Ennyi hatás egyszerre… Ha máskor egyetlen egy versenyautót meglát az ember, percekig nézegeti, itt meg nevezett 160 kocsi, plusz még ki van állítva legalább húsz másik… A Pikes Peak Audit láttuk, de azt csak később mondták a többiek, hogy a Volkswagennek volt egy másik sátra is, ahol más híres autókat, többek között Herbie-t is meg lehetett csodálni.

Megannyi információ, ennyi mindent nem lehet feldolgozni, és még el sem kezdődött tulajdonképpen a verseny. Melynek szombaton délután Sainz és a döbbenetes élmény adta meg az alaphangot, mikor a nézősereg néma csendben, egy emberként várta a Polo – még ha csak előfutóként rajtolt is el, de – versenykörülmények között történő bemutatkozását. A szűk részeken többen is eléggé vigyáznak ritka és legendás technikáikra, de itt a hegyoldalban a széles főúton nagyobb kockázat nélkül, bátrabban lehet autózni. Jó helyen néztük a versenyt! Magyarjaink kitettek magukért, mind az öt páros (Szikszay-Herr, Lévai-Schweighardt, Matics-Viczena, Varga Cigány-Csurja és Rongits-Vinoczai) beért a másnapi célba. Maticsékat külön ki kell emelni, egy kis gyújtásbeázás ugyan hátráltattak őket, de szemet gyönyörködtető autózással megmutatták, mire lehet képes egy VFTS, aminek a nevét a hétvégén sok nyugat-európai ember tanulta meg.

Mondhatni, az eső nem volt kegyes a hatalmas nézőtáborhoz, de a látványnak mindenképp jót tettek a pénteki és szombati napon a nedves útviszonyok. Vasárnap ugyanakkor verőfényes napsütésben és majd’ 30 fokban élvezhette mindenki a futamot. Számunkra a san marinói táj és a Monte Titano hegy erődítményrendszere gyönyörű díszletet biztosított a versenyhez, a brutális B csoportos bestiákkal, A csoportos vasakkal, a rengeteg Lanciával és persze a WRC-kkel egy ralit szerető ember álmodni sem tudna szebbet!

Fotók a versenyről az albumban találhatók!

Andrew