A Lancer 1600 GSR meghódította Afrikát, majd érkezett a 2000 Turbo.

Akárcsak a többi japán autógyár, a Mitsubishi is csak későn fedezte fel magának a ralisportot. 1972 volt az az esztendő, amikor egy Mitsubishivel nemzetközi versenyre neveztek. Nem sokat várattak magukra az első győzelmek, azokat az a Lancer 1600 GSR hozta, aminek típusmegnevezésével kapcsolatban feltűnhet egy furcsaság. Akkoriban ugyanis a modellt Colt Lancernek nevezték, amiből a Colt egy másodlagos márkamegnevezés volt, megjelent minden Mitsubishi nevében. Később ezt a jelölést elhagyta a gyár, majd önálló típusjelként tért vissza.

Elsőként az afrikai Joghinder Singh szerzett hírnevet a háromgyémántos márkának, mikor a nem túl erős, de robosztus Lancer 1600 GSR-rel megnyerte 1974-ben hazája világbajnoki futamát, a Safari Rally-t. A kenyai pilóta nem a gyorsaságával, hanem kocsijának megbízhatóságával, saját ügyességével és egy kis szerencsével ért fel a dobogó tetejére. Történt ugyanis, hogy a futamra a hatalmas monszunesők feláztatták a pályákat, az egyik rivális a másik után ragadt bele a mély sárba. Nem úgy a 46-os rajtszámot viselő, tehát igencsak esélytelennek tartott Singh, aki nagyobb problémák nélkül csinálta végig a távot. Afrikában ez a siker legfőbb faktora. Ez a győzelem felkeltette bizonyos Andrew Cowan márka iránti érdeklődését. Az akkor harmincas évei vége felé járó brit versenyző hamarosan Mitsubishivel állt rajthoz a hasonlóan nehéz feltételű viadalokon.

Singh 1975-ben motorhiba miatt feladta a Safarit, de a következő esztendőben ismét csak nem talált legyőzőre! Ekkor aratott a Mitsubishi, Robin Ulyate a második, Cowan a harmadik helyen ért célba egy-egy Lancerrel. Meglepetés a javából, hiszen a japán gyárat még mindig nem érintette meg igazán a rali szele. Az immár gruppe 4-es kocsi sem számított különösebben ütőképesnek a Peugeot 504-eseket, Datsun 160J-ket, Opel Kadett GT/E-ket, Lancia Stratos HF-ket felvonultató mezőnyben: 1,6 literes dupla karburátoros motorja 165 lóerő és ugyannyi newtonméter leadására volt képes, a hátsókerékhajtásos, négyajtós gép 1100 kilogrammot nyomott a mérlegen.

A Lancer GSR 1600 1977-ben Elefántcsontparton szerzett egy kettős győzelmet Singh-gel és Cowannel, de ezután kis szünet következett a Mitsubishi számára, mivel nekiálltak kifejleszteni első igazi raliautójukat, a Lancer 2000 Turbót. A kocsi megépítése több évet vett igénybe, hiszen ez egy új időszak kezdete is volt egyben: Andrew Cowan európai központtal megalapította a Ralliartot, a Mitsubishi raliautók fejlesztésével foglalkozó leányvállalatát. A cég kezdetben Ausztriában, a Mitsubishi importőr Denzel épületében működött. Első gépük a vadonatúj Lancer EX modellből készült a gruppe 4-es szabályok szerint.

Az utcai változat könnyű, de megfelelően merev karosszériájába egy turbófeltöltéses motort szereltek, a nagy teherbírású futómű pedig kitűnő stabilitást biztosított. A Mitsubishi tehát korán ráébredt, hogy feltöltéses motort kell a raliban alkalmazni, hiszen az a teljesítményt és a forgatónyomatékot anélkül növeli jelentős mértékben, hogy az erőforrás súlya nem változik igazán. A motor másik különlegessége az ECU (electronic control unit), a japánok voltak az elsők, akik a különböző motorfunkciók (gyújtás, befecskendezés, turbónyomás) felügyeletét és beállítását ellátó egységet raliautóban alkalmazták. A nyomaték a szorosan áttételezett ötsebességes váltón és a korlátozott zárású differenciálművön keresztül jutott el a hátsó kerekekhez. A könnyűfém kerekek szélesített sárvédőívek alatt lapultak, az alsó védelmet szintén könnyűfémből készült páncélok szolgálták, így a kocsi összsúlya alig haladta meg az egy tonnát.

Fenti paraméterek alapján a Mitsubishi egy ütőképes, papíron akár a győzelemre is esélyes autót épített!  A megbízhatósággal gondok adódtak azonban. A legnagyobb probléma az volt, hogy a turbós erőforrást egy relatíve kis motortérbe kellett beépíteniük a szakembereknek, és mivel nem látták el azt extra hűtéssel, a motor krónikus túlmelegedéssel küzdött. Emellett a kezdetekben több versenyt kellett feladni kuplung vagy generátorhibák miatt. Az első – és egyetlen – igazi eredmény a ’82-es Finn Rally-n született, Pentti Airikkala két Audi Quattro mögött a dobogó harmadik fokára érkezett. A Mitsubishi ugyanakkor nem vett részt a sorozat minden futamán, ami talán az összkerékhajtás térhódításának és az ebből következő motivációvesztésnek volt köszönhető. 1983-ban ugyan elkészült az autóra a B csoportos homologizáció is, de már nem vett részt túl sok VB futamon a típus. Más lehetett volna a történet, ha kicsit korábban elkészül a gép és a kezdeti hibákon gyorsabban túljut a csapat…

Az viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy Andrew Cowan kulcsfigurája lett a Mitsubishi raliprogramjának, ugyanazt a szerepet töltve be a háromgyémántosoknál, mint amit Achim Warmbold a Mazdánál és Ove Andersson a Toyotánál csinált: meggyőzte a márka vezetését, hogy érdemes a raliba invesztálni. Innen indult a Mitsubishi a Ralliarttal karöltve a fényes győzelmek irányába!

Műszaki adatok (Lancer 2000 Turbo):

Homologizáció: 1981.04.01. (675), 1983.01.01. (B230)

Elrendezés: elöl hosszában elhelyezett motor

Erőátvitel: hátsókerékhajtás, 5 fokozatú sebességváltó

Fékek: elöl-hátul tárcsafék

Hossz / szélesség / magasság: 4220 mm / 1610 mm / 1390 mm

Tengelytáv: 2440 mm

Súly: 1040 kg

Motor:

Soros, 4 hengeres MHI turbóval feltöltött motor, 8 szelepes OHC vezérlés, Bosch ECI benzinbefecskendező

Hengerűrtartalom: 1997 ccm

Furat: 85 mm

Löket: 88 mm

Kompresszióarány: 7,9:1

Teljesítmény: 280 LE (fordulatszám: 7000 1/min)

Forgatónyomaték: 337 Nm (fordulatszám: 5000 1/min)

Andrew