Get Adobe Flash player

A Goodwoodi Sebességfesztivál

Egy komplett autószalon. Egy hegyiverseny. Egy rallysprint. Veterán és aktuális járművek, sportautók és versenygépek seregszemléje. Rengeteg sztár. Mindezt képzeld el egy helyen, egy csodálatos birtok közepén!

Tudod, hogy hová mész, mert olvastál róla, láttál képeket, meséltek róla, de mégsem tudod igazán, mire számíts. Bízol benne, hogy a mozgalmas raliversenyekhez szokva nem lesz unalmas a hétvége. És mikor megérkezel, elkezdesz körbenézni, akkor tudatosul benned, hogy mekkora esemény is egyáltalán, amire jöttél: ez a Goodwoodi Sebességfesztivál.

A hegyipálya Lord March kastélya előtt vezet el, annak túloldalán állítják fel a brit vezérképviseletek impozáns, olykor többszintes létesítményeiket. Mindenhol találsz valami érdekességet, a Ford hárompályás csúszdával és mászókával várja a családokat, a Skodánál kétfajta bicikliversenyen is részt vehetsz, de hogy autókról is szó essék, a Peugeot a hétvége folyamán itt mutatta be a 205 T16 30 éves évfordulóján a Peugeot 208 GTi verzióját. A füves placcot számtalan sátor övezi, minden megtalálható, ami valamilyen formában kapcsolódik az autózáshoz, kicsit arrébb pedig a triálmotorosok tartanak bemutatót stadionnyi pályájukon.

A hegyipálya rajtja mellett egy hatalmas sátor, benne szintén kiállítási helyek. Ha türelmes és/vagy szerencsés vagy – és az sem okoz problémát, hogy a szigetlakóknál rossz oldalon van a kormány –, a nyitónapon kipróbálhatod az itt lévő járgányokat. Hogy konkrétan miket? A Dacia Dustertől kezdve az Audikon keresztül komoly sportautók is vannak itt.

A lovardát a Maserati bérelte ki magának, évfordulót, a századikat ünneplik. Előtte veterán és prototípus autók kiállítása. Finom bőrillatot érzel, megfordulsz, odamész az amerikai kabrióhoz, de nem abból jön. Körbenézel, majd rájössz, megérintett a kor szelleme. A kastély előtt piknikező britek, a magasban egy kecses íven a Mercedes 120 éves autósport története előtt tisztelegve két Merci versenyautó, az egyik a Grand Prix versenyzés kezdeti időszakából, 1934-ből, a másik a kiírás szerint Hamilton 2013-as hungaroringi győztes gépe. Nem tudsz mást csinálni, hiszel az információnak, mert kicsit arrébb, a depóban megtapasztalod, itt nincsenek demo cuccok. Minden működőképes, minden ketyereg, sőt! Oké, van olyan szerkezet, ami éppen nem harcra fogható, de csak azért, mert lecsupaszították, hogy látható legyen, hogyan is nézett ki a ’70-es évek Forma-1-es torpedója. A Lotus sorban Senna csodaszép John Player Special dekorációs masinái következnek, majd a March után a McLaren Honda, melynek Honda matricáját a japán szerelő különös gonddal törölgeti át.

Egy sorral arrébb Schumacher Benettonjai állnak sorban. A mementóból a gyorsasági motorok kétütemű olajszaga fúj ébresztőt, Agostini és Lawson motorjai éppúgy megtalálhatók itt, mint Stoner vagy Rossi paripái. A Renault motort használó Forma-1-es csapatok autói egymás mellett, majd a század eleji, versenyautónak még aligha, inkább gépezetnek mondható szerkezeten akad meg a szemed. Feltűnnek a Le Mans-i 24 Órás egykori résztvevői, majd korabeli és frissebb NASCAR autók. Egy érdekes figura, tűzálló overálban, westi csizmában, cowboy kalapban, mosolyog, fényképezkedik, utána kell nézned, hogy ki ő: Richard Petty, a ’70-es évek amerikai NASCAR sztárja és bajnoka, aki a 1967-es idényben huszonhét versenyt tudott megnyerni. Akkoriban még az utcaihoz hasonló kocsik futottak abban a sorozatban is, ma már ezek (is) csővázas szerkezetek valamilyen formájú borítással. Egy közös van bennük, a brutális hangjuk. Napokig cseng a füledben, számolod a hengereket, az ütemeket.

Feljebb John Surtees, a gyorsasági motoros és Forma-1-es világbajnok sátra, előtte pedig a jelenlegi le mans-i csapatok beállói. Itt vannak LMP2-es technikák is, de a Toyota és az Audi is elhozta aktuális versenyautóját, utóbbi a 2-es rajtszámú, aktuális bajnok Audi R18 e-tron quattrót, amiben néhány szerencsés üléspróbát is vehetett. Egy másik utcácskában a jelenlegi Forma-1-es csapatok készülnek arra, hogy versenyzőjük vagy tesztpilótájuk megmutassa a zsúfolt nézőseregnek, hogyan is mennek a mai, valamint a korábbi rakéták.

A hegyipálya 1,8 kilométer hosszú, a vonalvezetése egyáltalán nem tűnik bonyolultnak, de évről évre rajtaveszik pár autó, olykor sajnos historic gépek is. A pálya két szélén óriási tömeg, az autókat témakör szerint csoportokban engedik fel, fenn egymás – és az önindító nélküli masinák esetében a segítők – bevárása következik, majd egyszerre gurulnak vissza a depóba.

A gyűjtő területével szemben a Forest Stage Rally központja. Fel is lehet gyalogolni idáig, de ha kényelmesebben akarsz közlekedni, vársz egy traktort, aminek spéci utánfutójával egyszerre úgy huszonöt ember is szállítható. A zötykölődés közben a szerelvény elhalad a birtok egy olyan házikója előtt is, melyben szívesen eléldegélnél. Itt kell megjegyezni, hogy a kastélytól pár kilométerre, de még ugyanezen a birtokon van a lordnak egy autóversenyzésre alkalmas körpályája, de angol lévén természetesen elmaradhatatlan a lóversenypálya is.

A rallysprint résztevői is széles képet mutatnak. Rauno Aaltonen egy Mini Cooperrel „támad”, de itt van Waldegard egy Porschével, a különböző Audi Quattrók, a Impreza WRC-k, a jelen korból a Skoda Fabia S2000, a sztár pedig Dani Sordo a Hyundai i20 WRC-vel, valamint Sebastien Loeb, aki a francia búcsú után most először ült bele ismét a Citroen DS3 WRC-be. A ralisok közvetlenek, Loeb kivételével könnyen megközelíthetőek, ezen az eseményen nem ők vannak a legnagyobb reflektorfényben.

Maga a szakasz alig két kilométer. Miután elindulsz a rajttól, kis csalódás fog el, a gyorsasági szűk és technikás, nem igazán látványos, nem túl nézőbarát. A felüljárón be tudsz menni a középső területre, visszafelé szerencsére találsz egy-két tempósabb, nézhetőbb kanyarkombinációt, valamint egy dobbantót is. Így már másabb az érzés, akkor meg pláne, amikor Sordo egy – féltengelytörés miatt – csigalassúsággal abszolvált menet után eljön izomból, kicsit eltúlozza a tempót és a partoldalt is érintve robog a cél felé. Meleg helyzet volt, de a depóban kiderül, csak a gumi ugrott le a felniről, igaz, azzal meggyűlt a baja a Hyundai szerelőinek.

Az idei esemény jelmondata: Addicted to Winning, azaz a Győzelem Rabjai. Még ha sokukkal nem is találkoztál, mert erre nem volt idő vagy lehetőség, mégis bizsergető az érzés, hogy néhány száz méteren belül voltál nagy bajnokokkal, sztárokkal, bálványokkal. Ez a tudat kísér haza, a motorok fenomenális muzsikái pedig nem halkulnak a füledben. Jó volt ott lenni, egyszer vissza kell térni!

 

Fotók az eseményről az albumban találhatók!

 

Andrew