Get Adobe Flash player

Az utolsó leheletig

 

Az Argentin Rally számos célfotóval felérő finist produkált az évek során. Az első két helyezett közötti különbség 1999-ben és 2011-ben mindössze 2,4 másodperc volt, 2002-ben négy, 1994-ben pedig hat szekundum.

1994-ben Didier Auriol (Toyota Celica ST185) hat másodperccel győzte le Carlos Sainz-ot (Subaru Impreza 555). Hosszú idő után ez volt a legszorosabb befutó, ezt megelőzően csupán a 1976-os Sanremo Rallye (amin Björn Waldegard és Sandro Munari Lancia Stratos-ai között négy szekundum volt a célban) és az ugyancsak Olaszországban rendezett 1989-es viadal (melyen Miki Biasion vadonatúj 16 szelepes Lanciája öt másodperccel győzte le Alex Fiorio korábbi típusú Integráléját) hozott szorosabb csatát. A ’94-es dél-amerikai futam egyúttal beállította Bernard Daniche és Waldegard monte-carlói 1979-es hat másodperces különbségét.

„Az utolsó gyorsasági előtt ugyanúgy álltunk Sainz-cal” – emlékszik vissza Auriol akkori navigátora, Bernard Occelli. „Az utolsó szakasz rajtja előtt Didier rám nézett, és azt mondta: ’Utálok második lenni!’ Erre én: ’Én is!’ Nagyon nagy kockázatot vállaltunk, kanyart kanyar után vágtunk le. Az utolsó kanyart, egy kereszteződést háttal tettük meg! A stop állomáson vártuk Carlos-t, és amikor megláttuk az arckifejezését, rögtön tudtuk, hogy nyertük…”

Az 1999-ben megrendezett Argentin Rally úgy fejeződött be, hogy Juha Kankkunen és Richard Burns Subaruját mindössze 2,4 másodperc választotta el egymástól. Az eredmény mindenkit meglepett, legfőképpen Burns-t. A befejező napnak tizenhét másodperces előnnyel nekivágva az angol készen állt a győzelemre, majd a csapat utasítását követve, nevezetesen hogy ne vállaljanak felesleges kockázatot, visszavett a tempóból. Az utolsó gyorsaságin 1,2 másodperc előnnyel rajtolt el, de a diadalba vetett hite dugába dőlt, mivel Kankkunen nyugodt szívvel hagyta figyelmen kívül a csapatutasítást, és legyőzte Burns-t. A célceremónia visszafogottra sikerült.

A 2011-es viadal ugyanekkora különbséggel dőlt el egy felejthetetlen párbajt követően, mely Sebastien Loeb, Mikko Hirvonen és Sebastien Ogier között zajlott. Ogier negyven másodperces előny birtokában az utolsó nap nyitó szakaszán felborult, melynek során megsérült Citroenjének kormányszervója. Az utolsó gyorsasági előtt még így is vezetett 3,3 szekundummal honfitársa és 5,7-tel a finn pilóta előtt. Végül Loeb nyert Hirvonen előtt, Ogier visszacsúszott a dobogó legalsó fokára.

Az Argentin Rally bizarr végkifejletet hozott 2002-ben, a győztesnek járó trófea végül a fordos Carlos Sainz-hoz került. Mindezek előtt azonban a szervizelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt kizárták Marcus Grönholmot. Ekkor csapattársa, Richard Burns érezhette magát győztesnek, de őt is diszkvalifikálták a Peugeot szabálytalan lendkereke miatt. Így a harmadik pozícióért folyó csatáról kiderült, az az első helyért ment, amiben Sainz Petter Solberget győzte le négy másodperccel.

 

Andrew