Már az első évben gyümölcsözőnek bizonyult a Prodrive és a fiatal Colin McRae együttműködése, a skót 1991-ben begyűjtötte a brit bajnoki címet. A szezon vége felé McRae kezdett felnőtté válni, a legjobbját nyújtotta, hogy lerázza magáról a balesetei miatt ráaggatott Colin McCrash gúnynevet.

Az évet a Lombard RAC Rally-val zárta a skót fenegyerek, a Prodrive-tól a megszokott Subaru Legacy-t kapta a versenyre, amivel megvolt a lehetősége, hogy a szezon egyik legtrükkösebb viadalán mérkőzzön meg a világ legjobbjaival.

A nyitónapon Colin végig az éllovasok nyomában tudott maradni. A második nap reggelén támadást indított, és az aberhirnanti erdőben átvette a vezetést Juha Kankkunentől. A következő szakaszokon azonban több megforgást is bemutatott, így elvesztette pozícióját, a tempót viszont továbbra is tartotta az élmezőnnyel.

A brit bajnoki formáját hozva nagy potenciált mutatott, a harmadik napon azonban bekövetkezett az, ami McRae védjegyévé vált.

Csupán huszonöt másodperccel azután, hogy elrajtolt a rémséges grizedale-i erdőben, egy trükkös kanyarban McRae besokallt, a Legacy a kifelé dőlő útról lecsúszott, és a tetején átfordulva a mély árokban állapodott meg. Úgy tűnt, McRae mehet haza, de ő makacsul ragaszkodott a folytatáshoz, a nézők pedig partnerek voltak ebben. A Subaru eleje előtt azonban ott tornyosult a meredek partoldal, így nem volt más választás, vissza kellett borítani a kocsit abba az irányba, ahonnan érkezett. McRae, Derek Ringer navigátor és a lelkes nézők húzták-vonták a jobb sorsa érdemes járgányt, míg végül abba az irányba állt, hogy vissza lehetett vele evickélni a pályára. McRae ekkor a jobboldali ajtón keresztül bepattant az autóba, újraindította, és az izomerő további segítségével ismét a pályán találta magát a nézők legnagyobb örömére.

McRae a tőle megszokott stílusban próbálta az esetet lekicsinyelni. „Nagyon közel történt ez a rajthoz, egy gyors balos volt, aztán egy nagyon szűk jobbos… Nem volt figyelmeztetés az itinerben, mi pedig egy kicsit szélesen csúsztunk. Alig mentünk le az útról, de volt ott egy nagy árok, amibe beleborultunk. Így mennek a dolgok.”

Egy hosszú verseny volt ez, de a jókora hátrány ledolgozására nem sok esély maradt. McRae mégis megpróbálta, aminek egy újabb bukfenc lett az eredménye, aminél szintén elkélt a szurkolói segítség. A skótón végül az utolsó előtti nap estéjén egy kerítés fogott ki a pundershaw-i gyorsaságin, ami úgy rabul ejtette a Subarut, hogy nem tudták időben kiszabadítani onnan.

Nem ez volt az első és nem is az utolsó rali, ami behorpadt, elhajlott karosszériával végződött, de ez volt az a verseny, ami felkeltette a közvélemény figyelmét McRae varázslatos versenyzésére.

Andrew