Carlos Sainz pályaversenyzőként kezdte karrierjét, de ez nem amiatt történt, mert annyira szerette a zárt körpályákat, sokkal inkább azért, mert ez volt az egyetlen útja, hogy versenyezni tudott, mielőtt megszerezte a jogosítványt. „És ebben az időben Spanyolországban nem igazán hallott senki sem a ralizásról. Sokkal könnyebb volt szponzorációt szerezni a pályaversenyzéshez” – árulta el a Matador.

Azt mutatva, hogy gyors mindenen, aminek négy kereke van, megnyerte a Marlboro Challenge-et – a dohánygyárral ekkor indult sok éven át tartó, a ralis idejében is meghatározó kapcsolata –, amivel jogot szerzett arra, hogy 1983-ban rajthoz állhasson a brand hatch-i Formula Ford Fesztiválon. Előfutamában negyedik helyen végzett, de a negyeddöntőben felhasadt autójának hűtője.

1984-ben a General Motors jóvoltából a spanyol ralibajnokságon vehetett részt egy Opel Mantával – Salvador Servia mögött második számú pilótaként –, hogy három évvel később megtegye híres bemutatkozását a rali világbajnokságon, amikor is az estorili versenypályán élete első világbajnoki gyorsaságiját megnyerte. Karrierje innentől kezdve a pályaversenyzéstől egészen más irányba ívelt egészen 1999-ig, amikor toyotás története második fejezetéhez érkezett.

Ebben az időben a japán gyár egy endurance programot is vitt a GT-One Le Mans autóval, és az az ötlet született, hogy Carlos tesztelje a gépet Barcelonában. Bámulatos eredmény született itt, a spanyol hihetetlen közel tudott lenni már az első próbálkozásra az állandó versenyzők, köztük a korábbi Forma-1-es pilóta Martin Brundle sebességéhez a négyszáz kilométer/órás sebességre képes, 3,6 literes, ikertubós géppel.

Akkor és ott a Toyota több embere is azt kívánta, hogy a velük 1990-ben és két évvel később is rali világbajnoki címet szerző versenyző legyen ott a le mans-i viadalon. Az Akropolisz Rally időpontja azonban nagyon közel volt a legendás eseményhez, Carlos pedig harcban állt a rali világbajnoki címért, így a gondolat meghiúsult.

Sainz-nak azonban nem ért véget pályaversenyzői pályafutása ekkor. Miután 2006-ban csatlakozott a Volkswagenhez, három alkalommal is részt vett a Nürburgringi 24 Órás megmérettetésen – lévén több mint kétszáz rajthoz álló, ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű kihívás a világon. A Sciroccóval kétszer is megnyerték a kategóriát csapattársaival, 2011-ben pedig az abszolút értékelés 27. helyén végzett Nasser Al-Attiyah-val és Giniel de Villiers-szel. Sainz 2012-ben a Scirocco R Cup-ban is rajthoz állt.

Andrew