A 2018-as Ausztrál Rally összefoglalója

 

Izgalmas csatára, idegtépő kilométerekre lehetett számítani a 2018-as rali világbajnokság záró fordulóján, az Ausztrál Rally-n, hiszen a futam döntött az egyéni és a gyártói világbajnoki címről is. Az utóbbi szezonokban idő előtt sor került a koronázásra, legutóbb 2011-ben fordult elő, hogy az utolsó versenyre maradt a végkifejlet, ahhoz pedig, hogy olyan szezont találjunk, amikor hárman is eséllyel szálltak harcba az egyéni koronáért a befejező viadalon, még régebbre, egészen 2003-ig kell visszamenni az időben.

Márpedig most ez fordult elő, Sebastien Ogier-t és Thierry Neuville-t mindössze három pont választotta el egymástól, és Ott Tanaknak is volt némi esélye, bár neki győzelemre, valamint vetélytársai betlijére volt szüksége a világbajnoki címhez. Ha mindez nem lenne elég, a gyártói küzdelem is nyitott volt még, a Toyota mindössze tizenkét ponttal előzte meg a rajt előtt a Hyundai-t, az M-Sport pedig lesipuskásként várhatta a végkifejletet.

Mindehhez Coffs Harbour biztosította a díszletet, mely immár hagyományosan az ausztrál viadal helyszíne. A futam korábbiakhoz képest alaposan megújított útvonala nyitott, tempós szakaszokon, valamint kanyargós erdei utakon fut, utóbbiak szélén közvetlenül ott állnak a nem kis veszélyt rejtő fák, melyek a Nap alacsony állása mellett ráadásul stroboszkóp hatást is produkálnak. Ennél is nagyobb kihívás a pályák igencsak csúszós mivolta, száraz útviszonyok mellett elöl rajtolni itt a leghátrányosabb dolog, egy eső pedig mindig kaotikussá teszi a versenyt.

A gyári csapatok nem teszteltek külön erre a viadalra, Európában nehéz is olyan területet találni, ami reprezentatív lenne, másrészt pedig az éves keretükből megmaradt napokat a következő év felkészülésére tartogatják a különítmények. Ogier, aki utolsó fellépésére készült az M-Sport színeiben, azt a Fordot vehette birtokba, ami legutóbb Teemu Suninen alatt szolgált Szardínián és azóta átrendszámozásra került. Hogy még egy csavar legyen a kérdéses Fiesta történetében, egy olyan rendszámot kapott, ami korábban két másik autón is fent volt már. Suninen és Elfyn Evans a Katalán Rally-n is használt Fiesta WRC-k volánja mögé ülhettek be. Az M-Sport mindegyik gépe az eredeti aerodinamikai konfigurációban futott, Ogier-é a Sachs lengéscsillapítóival, a másik két versenyzőé viszont Reigerekkel. Azt, hogy mi lesz a csapattal 2019-ben, még nem tudni, de a várakozások szerint további aero munkát végeznek a Fiestán, és bevetésre vár az újfejlesztésű motor is. Az M-Sport emellett keményen dolgozik egy új R5-ös masinán is, amivel a WRC 2 Pro bajnokságban is részt kívánnak venni.

A Hyundai Motorsport kinyilatkozta, a századik világbajnoki viadalára készülő Andreas Mikkelsen a beállítások miatt szenvedett a Katalán Rally murvás napján. Ő és Hayden Paddon azon i20 WRC-k kormánya mögött foglalhattak helyet, amivel Törökországban versenyeztek, Neuville pedig azzal indulhatott, amivel legutóbb Mexikóban állt rajthoz. A belga vadonatúj motort kapott, amire már a 2019-re szánt hengerfejet szerelték. Az egység nagyobb teljesítményt és nyomatékot is biztosít.

A toyotások az elmúlt futamokon mutatott kimagasló teljesítményükben bízva utaztak el a déli féltekére, és azokat a Yaris WRC-ket vitték magukkal, amik a Török Rally-n voltak láthatóak legutóbb.

A Citroen Racing két C3 WRC-t küldött csatába, a legutóbb a Brit Rally-n bevetett autójába ülhetett be Craig Breen és a spanyol futamot kényszerűségből kihagyó Mads Ostberg is. A franciák természetesen továbbfejlesztik 2019-re WRC-jüket, de az R5-ös C3-assal is foglalkozni fognak, arról ugyanakkor addig nem fognak dönteni, hogy utóbbival részt vesznek-e a WRC 2 Pro sorozatban, amíg nem látnak napvilágot annak részletei.

Miután nem tesztelhettek a versenyzők, az Ogier győzelmével zárult shakedown kiemelt fontosságúnak bizonyult számukra. Ezt követően elkezdte az eget kémlelni mindenki, hogy vajon le fog-e esni a beharangozott eső, hiszen ez a tényező kulcsfontosságú volt a verseny és a világbajnoki címek alakulása szempontjából. Végül nem érkezett meg a csapadék, így száraz pályán kezdték meg a viadalt a párosok, az elöl rajtolók takaríthattak a többieknek. Ezt kihasználták a citroenesek, a gyári versenyzők közül a legkésőbb útra kelő Ostberg – bár a kezdetekben nem találta a ritmust, és autója alulkormányozottságára is panaszkodott – a harmadik szakaszt megnyerve magához ragadta a vezetést, amit a nap folyamán ki sem engedett már a kezéből. Breen egy kengurut elütve a tizenegyedik, majd két második idővel kezdett, ezzel a negyedik pozícióban volt az első kör végén, melynek során ő is némi alulkormányozottságot tapasztalt, valamint a fékkel is akadtak problémái. A délutáni első gyorsaságin nem talált át hibamentesen, ez két pozíciójába került, a sherwoodi szakaszon azonban ezúttal ő bizonyult a leggyorsabbnak, ezzel feljött harmadiknak, az azt követő szuperspeciálon pedig átvette a második helyet. Ennek elszenvedője Jari-Matti Latvala volt, aki a nap folyamán végig dobogós pozícióban autózott mindenféle kaland nélkül.

A folytatást a negyedik pozícióból váró Paddon ugyanezt mondhatta el magáról, nem úgy az utána következő pilóták. Tanak az első kör utolsó szakaszán egy dobbantó után nekiment a partoldalnak, amitől leugrott a bal hátsó gumi a felniről. A délutáni első szakaszt megnyerte az észt, utána viszont egy patakátkelésnél leszakadt a Toyota első lökhárítója, és az ebből adódó nehezebb kezelhetőség nem jött jól a következő, huszonhét kilométeres különpróbán. Tanak a pénteki napot végül tizenhét másodperces lemaradással az ötödik helyen zárta. Márkatársa, Esapekka Lappi szakaszgyőzelemmel kezdett, majd a második pozícióban autózott, amikor ugyanott, ahol Tanak szerencsétlenül járt, neki is balszerencséje volt. Autójának motorja beázott kicsit, így néhány másodpercnek el kellett telnie, míg magához tért az egység, és tovább tudott menni Lappi.

Saját bevallása szerint őrült módjára nyomta Ogier, ez azonban csak a hetedik helyhez volt elég, a negyven szekundumos lemaradás a pályanyitó szerepkörnek volt betudható. Az pedig, hogy az M-Sport elsőszámú pilótája ilyen kedvező pozícióban találta magát a második nap előtt, csapattársainak volt köszönhető, akik a hatodik szakaszon lelassítottak, hogy Ogier mögé kerüljenek, így másnap takaríthassák az utat előtte. A nyolcadik Evans egy jövő évi szerződésért küzdve nem volt boldog ettől az egésztől, de tette a kötelességét, csakúgy, mint Suninen. A kenguruk földjén most először rajthoz álló finn az aláírt jövő éves kontraktusa tudatában könnyebben elfogadta a dolgot, és bár szigorú utasítás szerint kellett mennie, azaz teljesítenie kellett a teljes versenytávot, hogy gyűjtse a tapasztalatot, futott egy második időt is korábban.

Neuville napja katasztrofálisan alakult. Az ötödik gyorsasági után – melyet megnyert – még a hetedik helyen állt úgy, hogy Ogier ekkor a tízedik volt, a hatodikon viszont megpecsételődött a sorsa. Előbb egy lassítóba csúszott bele, ahol le is fulladt a Hyundai motorja, majd egy ugrató után bal hátsó defektet kapott. A belga csaknem egy percet vesztett ezekkel a kalandokkal, és ami még fájóbb lehetett számára, hogy visszacsúszott a tízedik pozícióba. Ez azt jelentette, hogy másnap övé a takarítói szerepkör, miközben Ogier a csapattársainak köszönhetően három autóval később rajtolhatott. És hogy még keserűbb legyen a Hyundai napja, Mikkelsen egy furcsa eset miatt kiesett. A harmadik szakaszon történt, hogy egy elmozdított lassítóhoz bement egy traktor a szalmabálákat visszahelyezni, gondolván hogy a háromperces rajtoltatás miatt elég ideje lesz a műveletre, de nem így történt. A vezetője ugyan lehúzódott, a lassító után, amikor érzékelte, hogy érkezik a következő versenyautó, Mikkelsenéket mindez azonban olyannyira megzavarta, hogy a következő kilométeren felborultak. Ennek következtében megsérült az i20 WRC hűtője, ami miatt nem tudták folytatni a versenyt.

Szombaton alaposan átrendeződtek az erőviszonyok a mezőny elején. Tanak délelőtt két szakaszgyőzelmet aratva fellépett a második pozícióba, délután pedig a vezetést is megkaparintotta, miközben három részsikert könyvelt el. Ez életet lehelt a világbajnoki címbe vetett reményébe, a sorsa azonban így sem volt a saját kezében. Latvala délelőtt az élre állt, a délutáni körre azonban egy pótkereket vitt csak magával. A finn pilóta a kör elején elmondta, nem szereti a plusz súlyt, az hátrányosan befolyásolja az autó kezelhetőségét. Mivel azonban nem jött meg az eső ezúttal sem, a hőmérséklet pedig magasabb volt, mint amit vártak, korán elfogytak a gumik a Toyotán, és Latvalának rá kellett jönnie, hogy nem hoztak jó döntést a hosszú körre. Ráadásul végül mégiscsak megérkezett az égi áldás a nap végi szuperspeciálok idején, így akik később rajtoltak, köztük ő is, a vizes pályán autózva rengeteg időt vesztettek néhány kilométeren. Latvala hátránya a befejező nap előtt huszonkét másodperc volt Tanakhoz képest.

Paddon a kör első szakaszát mindkétszer legjobb idővel teljesítette, délután pedig sikerült előrébb lépnie egy helyet, és Latvalától is négy másodperc választotta el csupán. Ostberg délelőtt nem volt elégedett a gumiválasztással, előnye el is olvadt, délután pedig autója egyensúlyával gyűlt meg a baja. A norvég a negyedik helyre csúszott vissza. Lappi csapattársaihoz hasonlóan jó napot könyvelhetett el, Ostberghez képest lőtávolban várhatta a folytatást. Ogier most már nem vállalt annyi kockázatot, hiszen a hatodik helye és Tanak, valamint Neuville aktuális pozíciója azt jelentette, hogy a Power Stage eredményétől függetlenül ő a világbajnok. Evans próbálta feltartóztatni Neuville-t, ami Ogier-nek kulcsfontosságú tényező volt. A wales-i fáradozásait siker koronázta, a hyundai-os fél percre volt tőle, így nem véletlenül nevezte az M-Sport „az év csapatjátékosának” a nap végén.

Neuville-t frusztrálttá tette, hogy a takarítás miatt nincs esélye előrelépni, délelőtt már a rali Istenének a segítségét is kérte. A belga ettől függetlenül megpróbált mindent, ami majdnem a vesztét is okozta, délelőtt eltalált egy partoldalt, amitől megsérült a jobb hátsó futóműve. Szerencséje volt, az etapon történt javítás után teljesíteni tudta a következő szakaszt, eljutott a szervizig úgy, hogy az incidenssel viszonylag kevés időt vesztett. Nem úgy Breen, aki hasonlóképpen járt, csak nála nagyobb volt a sérülés, többet vesztett a szakaszokon is, és közöttük késett is a javítás miatt. Az ír versenyző – akinek reggel a beragadó gázpedál is okozott problémákat – a második helyről a tizedikre zuhant a nap folyamán. Suninen közvetlenül előtte zárta a napot.

A nap befejeztével a Toyota elismerte, már a nap közbeni szervizben megkérték versenyzőiket, hogy ne figyeljék egymás eredményeit. Tanak Latvala rossz taktikájának köszönhetően az élre is került, innentől kezdve pedig Latvalának kiadták az utasítást, nem támadhatja csapattársát. A japán-finn különítmény tehát várta a lepattanót Tanak számára, miközben gondoskodott arról is, hogy bebiztosítsa a gyártói világbajnoki címet.

Igen ám, de Tanak autója a vasárnapi második szakaszon a végül megérkező esőtől rettentően csúszóssá vált pályán lecsúszott az útról, amivel az észt csaknem húsz másodpercet vesztve. Ezzel Tanak Latvala mögé került, aki kíváncsi volt, hogy ezek után mi fog történni csapaton belül, hiszen Paddon ott loholt a nyomukban. A következő szakaszon ugyanazt a tempót futotta a két pilóta, majd az utolsó kör szakaszai következtek. Ezek közül az elsőn kiesett Neuville, így Tanaknak már nem kellett annyira a gyártói pontokra figyelnie. Az utolsó előtti különpróbán aztán ismét hibázott az észt, nekicsúszott egy fának, megsérült autója hajtásrendszere, emiatt pedig kiállni kényszerült. Mindezen történésekkel eldőlt, Ogier a világbajnok.

Latvala az utolsó szakaszon bekocogott a célba, és sok megpróbáltatáson átesve, hosszú idő, a tavaly februári Svéd Rally után először futamgyőzelmet ünnepelhetett, a Toyota pedig – visszatérése után mindössze a második szezonjában – megszerezte a gyártói világbajnoki címet. A japán gyártónak ez a negyedik diadala a márkák versengésében. Paddon próbált a tűz közelében maradni, hátha hibáznak a toyotások, és végül az ezüstös pozíciót érdemelte ki az új-zélandi pilóta. Ostberg számára nem alakult kalandmentesen a nap, eltalált egy fát, amitől leszakadt Citroenjéről a jobb hátsó ajtó panelje, a norvég azonban így is felállhatott a dobogóra.

Negyedikként Lappi ért célba, utána pedig Ogier következett. A francia próbált kimaradni minden zűrből, és ez sikerült is neki, bár menet közben megjegyezte, „nem egy relaxáló vasárnap délelőtt ez”. Az utolsó előtti gyorsasági után, amikor riválisai kiestek, hatszoros világbajnoknak mondhatta magát navigátorával, Julien Ingrassiával. A nyomás megszűnt rajtuk, örömautózást bemutatva megnyerték a Power Stage-et. Ogier a verseny előtt elmondta, szép lenne, ha meglenne a hatodik korona is, de kiemelte, ez nem lesz már olyan érzés, mint az első volt. Nos, ha az első is a legkellemesebb emlék, az is bizonyos, hogy a 2018-as világbajnoki címért kellett a leginkább megküzdenie. „Egy fantasztikus csapat áll mögöttünk. Folyamatosan küzdöttek, megadtak nekünk mindent, amit tudtak. Köszönetet szeretnék mondani az M-Sportnak, különösképpen Malcolmnak. Egy csodálatos utazásunk volt együtt, valami nagyon különlegeset értünk el ebben a két évben. Nagyon büszke vagyok a csapatomra. Ti vagytok a legjobbak!” – hangzottak Ogier érzelmektől fűtött szavai a célba érést követően. A kaland külső okok miatt véget ért, a sorozatban hat világbajnoki címet, köztük kettőt az M-Sporttal szerző versenyző a Citroenhez viszi az 1-es rajtszámot jövőre.

A világbajnok mögött fegyverhordozója, a szezon második felében számára rengeteg segítséget nyújtó Evans állhatott fel a céldobogóra, majd Breen következett, akinek nem ízlettek a körülmények, délelőtt többször is kicsúszott, majd a Power Stage-en is elkövetett egy hibát. Neuville mindent egy lapra tett fel. Az első szakaszon egy partoldalnak nekicsúszva is hozott kilenc másodpercet Evans-on, akit mindenképpen meg kellett előznie, hogy megtartsa a Power Stage-re a világbajnoki reményeit. A következő különpróbán aztán ugyanott hibázott, ahol Tanak is, de ezzel együtt is gyorsabb volt riválisánál. A kör utolsó gyorsaságiján újabb négy szekundummal csökkentette lemaradását a belga, így tizennyolc másodperc hátránya maradt a befejező három szakaszra. A szerviz után egy újabb hiba következett, Neuville nekiment a partoldalnak, kiszakadt a Hyundai bal hátsó kereke, a pilóta pedig kiállni kényszerült. Neuville és a Hyundai a szezon egy szakaszában remek pozícióban volt, hogy megszerezze az év végi koronákat, végül azonban mind az egyéni, mind a gyártói cím kicsúszott a kezükből.

Suninen az utolsó előtti szakaszon hibázott, megsérült Fordja, emiatt a befejező gyorsaságit nem vállalta már. A sok kiesés miatt két R5-ös autó, az Alberto Heller vezette Ford Fiesta és a Steve Glenney irányította Skoda Fabia is pontszerző helyen látta meg a célt, a legjobb tízet pedig az aktuális specifikációjú Ford Fiesta WRC-t hajtó Jourdan Serderidis zárta harmincöt perces lemaradással.

A kiegészítő sorozatok mezőnye igencsak karcsúnak bizonyult. A WRC 2-ben négy autó állt rajthoz, melyek közül kettő látta meg a célt. A győzelmet Heller szerezte meg, rajta kívül Gianluca Linari ért még be egy öregecske Subaru Impreza STI-vel, huszonhét perces lemaradással. A WRC 3-ban a már bajnok Enrico Brazzoli nevezett csupán. Az olasz versenyző Citroën DS3 R3-asának műszaki hibája miatt nem teljesítette a versenytávot.

 

Eredmények

 

27. Ausztrál Rally

A 13 futamos világbajnokság 13. versenye – Coffs Harbour – 2018. november 16-18.

1. Jari-Matti Latvala FIN Toyota GAZOO Racing Yaris WRC 2ó 59p 52mp

2. Hayden Paddon NZL Hyundai Motorsport i20 Coupe WRC +32,5mp

3. Mads Ostberg NOR GBR Citroen WRT C3 WRC +52,2mp

4. Esapekka Lappi FIN Toyota GAZOO Racing Yaris WRC +1p 2,3mp

5. Sebastien Ogier FRA M-Sport Ford WRT Fiesta WRC +2p 30,8mp

6. Elfyn Evans GBR M-Sport Ford WRT Fiesta WRC +3p 5,1mp

7. Craig Breen IRL Citroen WRT C3 WRC +8p 59mp

8. Alberto Heller CHL Ford Fiesta R5 +22p 28,5mp

9. Steve Glenney AUS Skoda Fabia R5 +27p 1,8mp

10. Jourdan Serderidis GRC Ford Fiesta WRC +35p 14,1mp

 

Power Stage sorrend: 1. Ogier, 2. Lappi, 3. Ostberg, 4. Evans, 5. Latvala

Szakaszgyőzelmek: Tanak – 8, Latvala – 4, Paddon – 3, Lappi – 3, Neuville – 2, Ogier – 2, Ostberg – 1, Breen – 1, Evans – 1

 

Andrew

 

2018. november 18.