A Sunbeam 1981-es világbajnoki címét követően a Lotus elkezdett dolgozni egy Horizon kinézetű, ámde a Renault 5 Turbo koncepcióját követő raliautón. A korábbi modell soros, négyhengeres motorját az első ülések mögé építették be, ez a hátsó kerekeket hajtotta. A Horizon B csoportos koncepciója nagyon izgalmasnak tűnt, viszont csak két darab készült belőle összesen, miután a PSA konszern felhagyott a fejlesztésével (a PSA-nak azért volt köze a döntéshez, mert 1982-ben a Talbot beolvadt a csoportba). Az Audi ugyanis 1981-ben szinte berobbant a ralivilágba a Quattroval, a vetélytársak pedig le kellett, hogy vonják a következtetést, nekik is szükségük van a négykerékhajtásra ahhoz, hogy versenyképesek maradhassanak. Ekkor fogott bele a cégóriás a nagyobb piacokat érintő Peugeot 205 T16 fejlesztésébe.

A Talbot Samba Rallye a Peugeot Talbot Sport által a B csoportos Citroen Visára adott válasz volt. Miközben a Peugeot Talbot Sport a 205 T16-os csodafegyverét fejlesztette, jutott egy kis erőforrásuk arra, hogy a Sambából készítsenek egy alacsony költségvetésű gépet. Érdekes egyébként a párhuzam, hogy míg a Peugeot 205 T16 a Talbot Sunbeam Lotus nyomdokaiba lépett, addig a Talbot Samba Rallye a kifutó Peugeot 104 ZS-t váltotta. De nem volt szokványos az sem, hogy a Samba Rallye a Peugeot vélizy-i üzemében készült, nem pedig a Talbot eredeti bázisán, a Peugeot UK székhelyén, Coventry-ben.

Ahhoz, hogy a Peugeot Talbot Sport megalkothassa ezt a relatíve olcsó raliautót, kihasználta a B csoport adta lehetőségeket. A Citroen Visához hasonlóan műanyag karosszérielemeket kapott, viszont négykerékhajtással nem volt elérhető. Ennek megfelelően csekély súly, mindössze 780 kilogramm jellemezte. A másik különbség az volt a két gyártó között, hogy a Sambát a B csoport legkisebb, azaz az 1300 köbcentiméteres géposztályba homologizálták. Ehhez viszont a Peugeot XY 1360 köbcentis erőforrása, ami mellesleg a Citroen Visát és a Peugeot 104 ZS Evo2-t mozgatta nem volt megfelelő, míg az 1124 köbcentis motor, amit a 104 ZS Evo1-ben használtak, túl kicsinek tűnt. Emiatt a sportosztály egy egyszerű, ámde érdekes trükköt talált ki: a Samba Rallye-khoz egy olyan erőforrást hoztak össze, aminek a blokkja a furat meghagyásával az 1,4 literes motorból származott, viszont a löketet adó főtengelyt és a hajtókarokat az 1,1-esből vették át. Ez 1219 köbcentiméteres lökettérfogatot eredményezett, ami messze a kategória határ alatt volt, de egyszerű volt kivitelezni. Teljesítményben mindössze tíz lóerővel maradt el a riválistól, viszont egy sokkal szerencsésebb géposztályba került ezzel a versenyautó.

A 90 lóerős Samba 1983. március 1-én kapott versenyengedélyt (homologizációs szám: B232), fehér vagy piros színben lehetett megrendelni az oldalvédő csíkokkal és a motorháztetején légbeömlővel ellátott kocsit.

Ennek egy újabb változata került bemutatásra 1985-ben, a motor hengerűrtartalma 1360 köbcentisre nőtt, ugyanakkor teljesítménye lecsökkent 80 lóerőre.

Konszernen belül a Peugeot 205 T16-ot egy speciálisan ralicélokra épített kisautó előzte meg, a hivatalosan Peugeot Talbot Sport Samba Rallye-nak nevezett autót egy 1285 köbcentiméteres 130 lóerős motor hajtotta.

A Samba Rallye a nemzeti bajnokságokban volt közkedvelt, de részt vettek vele világbajnoki futamokon, főként a Korzika és a Monte-Carlo Rallye-n. Jean-Paul Bouquet 1985-ben a szigeten egy kitűnő eredményt ért el a kocsival, jó pár erősebb kocsit megelőzve a szenzációs hetedik helyen végzett.

Andrew