A Nissan a motorsportban aratott sikerein felbuzdulva kezdett B csoportos autójának fejlesztésébe. A kocsi a 240RS nevet kapta, karosszériakódja BS110. Erőforrása egy 2,4 literes dupla vezérműtengelyes motor volt, a hátsó kerekek hajtásáról Nismo (Nissan Motorsport) erőátvitel gondoskodott.

A motort kifejezetten rali célokra építették, ennek alapjául az FJ20-as 2 literes erőforrás szolgált. Növelték löketét és furatát, amivel 2,4 literes hengerűrtartalmat értek el. Az FJ24 kódjelű motor egyedi az FJ sorozaton belül, hiszen az elektronikus benzinbefecskendezés helyett két duplatorkú karburátoron keresztül kapta a benzin-levegő keveréket. Az FJ24-ben emellett nagyobbak a hengerfej csatornái, erősebb hajtókarokat, rövidebb dugattyúkat építettek bele.

Az 1983-as bemutatkozó esztendőben váltó- és motorgondokkal küszködött a csapat. Az erőforrás megbízhatatlanságának egy oka volt, a gyenge vezérműtengely, aminek törése miatt a versenyzők számtalan versenyt voltak kénytelenek feladni idő előtt. Az 1983-as Safari Rally-n Mehta és Kirkland már a megmérettetés elején, Salonen pedig két órás előny birtokában az utolsó szekcióban volt kénytelen félreállni, miután a motor üzemképtelenné vált ezen hiba miatt. A legnagyobb sikert Új-Zélandon érték el, Timo Salonen második, Shekhar Mehta negyedik, Reg Cook pedig a hetedik helyen ért a célba. Senki sem gondolta volna, hogy a 240RS-nek ez lesz a legnagyobb sikere, de a turbós, összkerékhajtásos autókkal nem tudta felvenni a versenyt. A következő években néhány bronzos pozíció jött csak össze, ezek is nehéz feltételű versenyeken. Mehta 1984-ben Elefántcsontparton, egy évvel később Alain Ambrosino ugyanitt, a kettő között pedig Mike Kirkland a Safari Rally-n ért célba dobogós helyen.

A Nissan 240RS a hagyományos építésű raliautók egyik utolsó példánya. Felépítése az akkori technológiák szerint nagyon egyszerű volt, kis költségből meg lehetett oldani, a 2,4 literes motorja a vetélytársakéval összehasonlítva viszont jóval erősebbnek bizonyult, a privát versenyzők körében éppen ezért nagy népszerűségnek örvendett az autó.

Műszaki adatok:

Homologizáció: 1983.01.01. (B233)

Karosszéria: acél önhordó karosszéria, műanyag karosszériaelemek

Elrendezés: elöl hosszában elhelyezett motor

Tengelykapcsoló: egytárcsás

Erőátvitel: hátsókerékhajtás, 5 fokozatú sebességváltó, korlátozott zárású differenciálmű

Felfüggesztés: McPherson futómű elöl. Merev hátsó híd

Fékek: belső hűtésű féktárcsák

Felnik: 6x14 collos felnik

Gumik: 215/60x14 Dunlop gumik

Kormányzás: globoid csigás kormánymű

Hossz / szélesség / magasság: 4300 mm / 1800 mm / 1310 mm

Tengelytáv: 2400 mm

Nyomtáv elöl / hátul: 1410 mm / 1395 mm

Súly: 970 kg

Motor (240RS):

Soros, 4 hengeres szívómotor, 16 szelepes DOHC vezérlés, 2 darab 50 mm-es Solexi PPH karburátor, elektronikus gyújtás

Hengerűrtartalom: 2340 ccm

Furat: 92 mm

Löket: 88 mm

Kompresszióarány: 11:1

Teljesítmény: 238 LE (fordulatszám: 7200 1/min)

Forgatónyomaték: 240 Nm (fordulatszám: 6000 1/min)

Motor (240RS ET):

Soros, 4 hengeres szívómotor, 16 szelepes DOHC vezérlés, 2 darab 50 mm-es Solexi PPH karburátor, elektronikus gyújtás

Hengerűrtartalom: 2391 ccm

Furat: 93 mm

Löket: 88 mm

Kompresszióarány: 12:1

Teljesítmény: 277 LE (fordulatszám: 8000 1/min)

Forgatónyomaték: 265 Nm (fordulatszám: 6200 1/min)

Andrew