Ha a hajtást nézzük, az utolsó konvencionális elvek szerint épített raliautó a B csoportos érában. De mi van a motorháztető alatt? Egy szívómotor. A Kedves Olvasó azonban a műszaki adatlapon nem talál a szelepek számára, a vezérlésre, a kompresszióarányra vonatkozó adatot. Hogy miért? Ezt a Mazdát, az RX-7-et egy forgótárcsás erőmű, egy Wankel-motor hajtotta!

A Mazda sokáig nem kívánt részt venni a B csoportos küzdelmekben. Ennek ellenére Rod Millen és Timo Salonen belekezdtek az autó fejlesztésébe és Achim Warmbold vezetésével megpróbálták felkelteni a gyár érdeklődését azzal, hogy létrehozták a Mazda Rally Team Europe-ot (MRTE). Mindez a ’80-as évek legelején történt, a csapat bázisát pedig Európa szívében, Brüsszelben építették fel. A japán vezetőség azonban nem volt hajlandó tudomást venni az újdonsült alakulatról. Az RX-7 kétkamrás, magas fordulatszámon működő motorja 300 lóerőt teljesített, az erő a hátsó kerekeken keresztül érkezett a talajra. Az autó szélesebb sárvédőelemeket kapott, az olajhűtőt pedig a nagy hátsó szárnya alá építették, ami egyben azt eredményezte, hogy a súly egyenlően oszlott meg az első és a hátsó tengely között. A csapat a legtöbb alkatrészt házon belül gyártotta le.

A világbajnokságon aztán jópár sofőr vezette az MRTE színeiben az autót. Warmbold fiatal tehetségeket keresett, így kaphatott egy lehetőséget például Henri Toivonen öccse, Harri is 1983-ban. Kiemelkedő eredményt csak hosszú idő után, az 1985-ös Akropolisz Rally-n ért el az MRTE, Ingvar Carlsson a harmadik helyet szerezte meg az autóval, Achim Warmbold pedig a hatodik helyen futott be ezen a versenyen. A Mazda figyelmét ezek az eredmények már nem kerülhették el, viszont a Wankel-motoros gép szépen lassan kifutott az időből, jócskán lemaradt a vetélytársak egyre drámaibb fejlesztéseivel szemben. A japán gyár 323-as típusa az összkerékhajtással és a turbófeltöltéses motorral ugyan nem volt sokkal gyorsabb, mint a B-s RX-7, viszont A csoportos lévén jóval nagyobb esélye volt kategóriagyőzelmeket aratni. Ennek megfelelően a Mazda vezetői a csapotthátú modellt kezdték el preferálni a jóval merészebb technikával rendelkező RX-7-tel szemben, aminek így nem maradt lehetősége bizonyítani.

Műszaki adatok

Megnevezés: Mazda Savanna RX-7 FB332

Homologizáció: 1984.02.01. (B255)

 

Motor: elöl hosszában elhelyezett, 13B RESI kódjelű kétkamrás, vízhűtéses, szívóüzemű Wankel-motor, MRTE Weber 51 IDA karburátor, száraz karteres olajozás

Hengerűrtartalom: 1308 cm3

Korrigált hengerűrtartalom: 2615 cm3

Teljesítmény: 300 LE (8500 1/min)

Forgatónyomaték: 366 Nm (7500 1/min)

 

Tengelykapcsoló: kéttárcsás

 

Erőátvitel: hátsókerékhajtás, MRTE/PBS 5 fokozatú kézi kapcsolású sebességváltó, korlátozott zárású differenciálmű

 

Felfüggesztés: Bilstein lengéscsillapítók

 

Fékek:

Elöl: belső hűtésű féktárcsák, MRTE négydugattyús féknyergek

Hátul: belső hűtésű féktárcsák, ötvözött kétdugattyús féknyergek

Szervorásegítéses kétkörös rendszer

Hidraulikus kézifék

 

Kerekek:

Elöl: 6x15 collos Enkei ötvözött felnik

Hátul: 7x15 collos Enkei ötvözött felnik

 

Gumik:

Elöl: 195/65 R15 murvagumik

Hátul: 205/65 R15 murvagumik

 

Kormányzás: fogasléces kormánymű

 

Karosszéria: önhordó karosszéria, biztonsági bukókeret, szélesített, üvegszálas karosszériaelemek, hátul elhelyezett olajtartály a hátsó spoiler alatt elhelyezett hűtővel, lexán ablakok

 

Méretek:

Hossz: 4310 mm

Szélesség: 1661 mm

Magasság: 1261 mm

Tengelytáv: 2420 mm

 

Súly: 960 kg

Súlyeloszlás (elöl/hátul): 50/50 %

A Wankel-motoros gép történetével kapcsolatban meg kell említeni még, hogy tervben volt egy turbófeltöltéses RX-7 is a csoportbeosztások változásának kezdeti időszakában, de az sohasem valósult meg. Később, mikor elkezdődtek a pletykák az S csoportról, a Mazda a hátsókerékhajtásos turbómotorral szerelt versenygép terveit revideálta, az újabb elképzelések már egy összkerekes, de turbó nélküli kocsiról szóltak. A történelem azonban másképp íródott, a B csoport törlésre került, így az S csoportos gépek sosem rajtolhattak el.

Andrew