A Lada gyár a Samarából is számos raliváltozatot készített.

Az oroszok Stasys Brundza vezetésével fogtak bele a nagyteljesítményű B csoportos autók ellenfelének szánt kocsi fejlesztésébe. Az alap a Lada új típusa, a Samara volt, számos prototípus el is készült a Samara EVA-nak keresztelt versenygépből. A fejlesztőcsapat megkapta a költségkeretet a homologizációhoz szükséges 200 darab legyártásához, azonban a B csoport hirtelen jött beszüntetésével nem volt értelme folytatni a projektet, a Samara EVA homologizációjára sohasem került sor.

Az autó motorja a 2106-os Zsiguliból származott, de abból csak a blokkot használták a fejlesztők. Az 1860 köbcentiméteres 16 szelepes, elektronikus befecskendezéses, turbófeltöltős erőforrás 300 lóerőt teljesített, a hátsó tengely elé került beépítésre, a hátsó kerekeket hajtotta. A karosszériája üvegszálas műanyagból készült, csak a formájában hasonlított az utcai változatra, az egyetlen közös alkatrész az első fényszóró.

Műszaki adatok:

Homologizáció: nincsen – prototípus

Elrendezés: a hátsó tengely előtt hosszában beépített motor

Hajtás: hársókerékhajtás

Hossz / szélesség / magasság: 3960 mm / 1830 mm / 1400 mm

Tengelytáv: 2470 mm

Súly: 940 kg

Motor:

Soros, 4 hengeres, turbófeltöltéses motor, 16 szelepes DOHC vezérlés, Bosch K-Jetronic benzinbefecskendezés

Hengerűrtartalom: 1860 ccm

Kompresszióarány: 8:1

Teljesítmény: 300 LE

Forgatónyomaték: 383 Nm (fordulatszám: 5000 1/min)

Hasonló tervek szerint építették meg az 1989-ben bemutatott Samara S-Proto-t, csővázas, üvegszálas borítású karosszériájába 350 lóerős turbómotor került a hátsó ülés helyére.

A 2108-nak létezett összkerékhajtású versenyváltozata is Samara 4x4 névvel, ez az 1985-ös Szojuz Rally-ra készült el. A 150 lóerős motor a Zsiguliból származott, a hátsó tengely előtt hosszában foglalt helyet.

A Samara T3-at hosszútávú tereprali versenyzésre szánták, amivel az afrikai sivatagi versenyeken kitűnő eredményeket értek el. A történethez hozzátartozik, hogy ennek a típusnak nem sok köze van a Ladához, a hajtásról egy hathengeres, 3600 köbcentis 300 lóerős Porsche motor gondoskodott, amivel a 220 kilométer/órás sebességet is el lehetett érni. A térhálós csővázra műanyag karosszériaelemeket szereltek, a háromszög alakú lengőkarokkal rendelkező felfüggesztés a jól ismert repülőgépgyártó vállalatnál, a Tupoljevnél készült. A legendás Jacky Ickx az 1990-es Párizs-Dakar Rally-n hetedik helyezést ért el az autóval, míg egy évvel később Hubert Auriol ötödik lett ugyanezen a versenyen. Az 1990-ben rendezett Tunézia Rally-n Patrick Tambay, Jacky Ickx és az orosz Tumapyavichus második, harmadik, negyedik osztoztak a Lada álruhába bújt Porschéval.

Andrew