Get Adobe Flash player

Vilnius Fabrik Tuning Sport, azaz a Lada VFTS

A VFTS története


Egyes hírforrások szerint a VFTS ötlete nem a Szovjetúnióból ered, hanem az egykori Csehszlovákiából. Állítólag a Metalex cég készített a Fiat 131 Abarth mintájára egy versenyváltozatot a Lada új típusából, a 2105-ből, ez tetszett meg az oroszoknak.

Az viszont tény, hogy a szovjet autóversenyzés központja a mostani Litvánia fővárosában, Vilniusban volt akkoriban egy titkos tengeralattjáró-üzem lezárt részében. Itt a Vilniusi Versenyautó Központ cégnév alatt fejlesztették és készítették fel nem csak a Ladákat, hanem a Volga versenyautóit is. Sztatisz Brundza fejlesztő-versenyző vezetésével alkották meg az egyes piacokon Nova névvel megjelenő „kocka” Lada felspoilerezett változatát, amin a ezen kívül jó néhány módosítást elvégeztek még természetesen. Az orosz sztyeppéken, gyakran havas körülmények között edződött versenyzők nem csak kamikázé módon történő autózásukkal, hanem a kategóriában elért eredményeikkel is nagy reklámot csináltak a VFTS-nek. Az autó nem csak a Béke és Barátság Kupa (BBK) országaiban – Szovjetúnió, Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária – hanem a vasfüggönyön túl is kapóssá vált rövidesen, így az Avtoexport el is kezdte exportálni észak- és nyugat-Európán kívül Kanadába is.

 

A VFTS-en a teljesség igénye nélkül a következő változtatásokat végezték el:

Az alumínium karosszériaelemekkel és a plexiből készült oldalablakok használatával jelentős súlycsökkentést értek el, az autó súlya a biztonsági felszerelésekkel együtt 950 kg. Ahhoz, hogy a nagyobb nyomtávval a kanyarsebességet növelhessék, műanyag szélesítésekkel látták el a kasztnit.

Motorja a 2106 kódú alapmotor, 1600 köbcentis, két duplatorkú Weber karburátoron keresztül kapja a benzin-levegő keveréket. A vezérlését módosították, a forgórészek könnyített, polírozott kidolgozásúak. Beállítástól függően 150-160 lóerős, 3500-8000-es fordulatszámon dolgozik, végsebessége a differenciálmű- és váltóáttételtől, valamint a kerékmérettől függően 150-200 km/h közötti.

Egyenes fogazású ötsebességes váltó került az autóba, de az eredeti házat meg kellett tartani. Emiatt a kapcsoló mechanika és a fogaskerekek együttese csak úgy fért el, hogy az egyes sebességi fokozat az ötödik helyére került, a többi pedig a négysebességes séma szerint került kiosztásra. A hajtás lamellás önzáró differenciálművön keresztül jut el a hátsó kerekekhez.

A futóműben a nyomtávszélesítő használata mellett változás a szilentek anyaga, a gumi helyett speciális műanyagot használtak. A merev hátsóhíd jelentős erősítésen esett át.

Az autó leggyengébb pontja a már akkoriban is idejétmúlt széria fékrendszer volt, elől kisméretű, nem hűtött tárcsákkal, hátul dobfékkel. Csupán a betét anyaga változtatható, valamint flexibilis, fém bevonatúra cserélhetők a fékolaj gumi vezetékei.

 

Műszaki adatok:

Típus: Lada VFTS (Zsiguli 2105)

Homologizáció: 1982.10.01. (B222)

Erőátvitel: hátsókerékhajtás, 5 fokozatú aszinkron sebességváltó

Felfüggesztés: elöl kettős keresztlengőkaros felfüggesztés torziós stabilizátorral, hátul merev híd hossz- és keresztirányú tartókkal

Fékek: elöl 253 mm átmérőjű tárcsafék, hátul dobfék

Hossz: 4090 mm

Súly: 920 kg (az alumínium karosszériaelemekkel 820 kg)

 

Motor:

Soros, 4 hengeres szívómotor

Hengerűrtartalom: 1588 ccm

Furat: 79,5 mm

Löket: 80 mm

Kompresszióarány: 11,5:1

Karburátor: 2 darab duplatokú Weber 45 DCOE

Teljesítmény: 160 LE (fordulatszám: 7000/min)

Nyomaték: 164,8 Nm (fordulatszám: 5500/min)

 

Az VFTS-ből készült 16 szelepes kísérleti példány is.

Motor:

Soros, 4 hengeres, turbófeltöltéses motor, 16 szelepes DOHC vezérlés

Hengerűrtartalom: 1800 ccm

Teljesítmény: 240 LE (fordulatszám: 7000/min)

 

A autót angol nyelvű prospektussal is népszerűsítették.

 

Andrew