A 2017-es Deutschland Rallye összefoglalója

 

A mezőny egy murvás sorozatot követően tért vissza kemény borításra, az idény második tisztán aszfaltos versenyét Németországban rendezték.

A futam hagyományosan három különböző helyszínen zajlik, mely az időjárás gyors változásával, a gyakori záporokkal izgalmas küzdelmeket ígér mindig. A mérnökök számára mindig is kompromisszum az ideális beállítások megtalálása, a szélesebb 2017-es autókkal pedig nagyobb kihívásnak ígérkezett a szűk szőlőültetvényes utak teljesítése a pilóták számára.

A Toyota GAZOO Racing a Finn Rally előtt teljesített egy nagyobb felkészülési tesztet, a katonai kiképzőközpontban júliusban járt a csapat, a szőlőültetvényes szakaszokra pedig a viadalt megelőző héten készültek. A Tommi Makinen vezette alakulat a lengéscsillapítókkal és a fékekkel foglalkozott leginkább, és megpróbáltak fejlődni a legutóbbi aszfaltos verseny, a Korzika Rally óta. A Deutschland Rallye-t megelőzően bejelentették, hogy a megalakulása óta a csapatnál sportigazgatóként dolgozó Jarmo Lehtinen a versenyt követően elhagyja a gárdát. Az okokról nem beszéltek, Makinen ugyanakkor tagadta, hogy Észtországba költöztetné a csapat bázisát. Annyit azonban megerősített, hogy egy operációs központot hozhatnak létre az országban, hogy a logisztikát megkönnyítsék, és ne kelljen például a szervizparkhoz szükséges dolgokat vagy a pályabejáró autókat annyit utaztatni. A korábbi világbajnok hozzátette, jó helyen vannak Finnország közepén, ez látszott is az északi versenyeken elért eredményeiken.

Az M-Sport, mely csak Németországban nem nyert még világbajnoki futamot, hatnapos teszttel készült, ők is jártak Baumholderen. Sebastien Ogier vadonatúj autót kapott, a csapat pedig remélte, hogy a francia navigátora, Julien Ingrassia teljesen felépül a Finnországban elszenvedett balesetből. A mitfárer nem is vett részt az előkészületekben, őt Eric Camilli társa, Benjamin Veillas helyettesítette, aki korábban is ült már Ogier mellett a teszteken.

A Hyundai júliusban két napot töltött el a baumholderi katonai kiképzőközpontban, míg augusztus elején négyet a szőlőültetvények között, de lehetőséget az aszfaltos utakon magát jobban érző Thierry Neuville és Dani Sordo kapott. Hayden Paddon viszont élesben próbált fejlődni a számára idegenebb felületen, és két futamot teljesített egy R5-ös Hyundai-jal.

A Citroen hétnapos tesztet folytatott le, összesen 2300 kilométert futott le a C3 WRC. A franciáktól ismét lehetőséget kapó Andreas Mikkelsen örült, hiszen pályafutása során először tesztelhetett a Panzerplattén, a felkészülés utolsó napján pedig Sebastien Loeb is kipróbálhatta a 2017-es fejlesztésű technikát. Yves Matton szerint nagyon hasznos visszajelzésekkel szolgált a kilencszeres világbajnok.

Pénteken reggel szárazabbnak bizonyultak a pályák, mint azt a mezőny várta, de akadtak nedves részek, a tapadásváltozások így eléggé megtréfálták a pilótákat. Délután aztán az eső keverte meg a lapokat. Ott Tanak a harmadik gyorsaságin aratott szakaszgyőzelmével az élre állt, a vezetést azonban nem sokkal később elvesztette. Délutánra az észt a tizenkét hónappal ezelőtt bemutatott, de eddig nem használt „monszun”, azaz teljes esőgumit választotta, ezzel pedig újabb két részsikert könyvelt el, és bár voltak menet közben meleg pillanatai, hat másodperc előnnyel az élen zárta a napot. Mikkelsen volt az, aki elcsente délelőtt a vezetést Tanaktól. A Citroen pilótája hátrébb rajtolva sokkal több sárral találta szembe magát, de elmondása szerint kockáztatott a jó eredmény érdekében, ami meg is látszott a tabellán, másodikként zárta a napot a norvég.

A világbajnoki aspiránsok késhegyre menő csatát vívtak egymással, ugyanakkor egyiküknek sem indult szerencsésen a nap, délután pedig nem merték bevállalni a vizes gumikat. Thierry Neuville-t rögtön az elején meglepte egy, a vártnál nedvesebb féktáv, megsérült a splitter az i20 WRC-n, ettől pedig jelentősen csökkent a leszorítóerő. A belgának így kellett megtenni szinte a teljes első kört. Neuville a hetedik pozícióból kezdte meg a felzárkózást, és annak ellenére, hogy az esti szuperspeciálon is hibázott egyet, dobogós pozícióban találta magát. Ogier már reggel bemutatott egy megforgást a szuperspeciálon, amivel öt másodpercet vesztett, este pedig megismételte a mutatványt, újabb húsz szekundumot bukva. Ezzel át kellett adnia helyét Neuville-nek, de az M-Sport pilótája nem volt elégedett a Fiesta WRC beállításaival sem.

A brit csapat azért nem lehetett igazán bosszús, hiszen harmadik pilótájuk, Elfyn Evans is az első ötben zárt. A wales-i alulkormányozottsággal küszködött reggel, míg Juho Hanninen becsúszott a szőlőlugasba. A finn így is a legjobb toyotásnak mondhatta magát. Őt a pályát kétszer is elhagyó Craig Breen követte, a hetedik helyen pedig Jari-Matti Latvala zárta a napot, aki a nap közbeni szuperspeciálon másfél percet vesztett a Yaris WRC gyújtásproblémája miatt. Hayden Paddon egy defekt miatt egy percet bukott, de a csúszós, saras aszfalt sem ízlett az új-zélandinak, aki kilencedikként zárta a napot. Dani Sordo szakaszgyőzelemmel kezdett, de aztán lecsúszott az útról, és bár szinte sértetlen maradt a Hyundai, a negyven méteres mélységből nem tudtak visszajönni a pályára. Nem fejezte be a napot Esapekka Lappi sem, aki délután nekicsúszott egy falnak, kiütve a Toyota bal első futóművét. Kris Meeke ugyanakkor tíz perc hátránnyal indult neki a pénteknek, miután a csütörtök esti szuperspeciálon egy szűk jobbkanyarban megakadt a Citroen jobb első kereke, és kiszakadt a futómű.

Momentum

A Deutschland Rallye központja a hagyományos trieri helyszínről délebbre, Saarbrückenbe költözött idén. A szervizpark nem egy szilárd talajú helyen kapott helyet, így volt dolga a rendezőknek, hogy megfelelő állapotot biztosítsanak az esőzések mellett, a felfrissített útvonal pedig nem bizonyult népszerűnek, unalmasnak találta azt a mezőny. A három különböző pályatípus, a mosel-völgyi szőlőültetvények között kanyargó szakaszok, a baumholderi katonai kiképzőközpont és a Saar-vidék közútjai megmaradtak ugyan, de az utóbbiak között voltak új gyorsaságik, melyek nem tetszettek a versenyzőknek. „A teljes természetét megváltoztatták ennek a futamnak” – mondta el az élmezőny egyik tagja. „Az egyik legnagyszerűbb volt korábban, de most eléggé unalmas. Egyenes folyamatosan, egyenes, aztán egy majdnem egyenes kanyar. Mi értelme van ennek? Számomra eléggé buta ez.”

„Van a szőlőültetvény pénteken, és szeretheted vagy utálhatod, igazi karaktere van” – osztotta meg gondolatait Seb Marshall, Hayden Paddon navigátora. „Szombaton ez a Panzerplatte kétségtelenül, és mindannyian tudjuk, milyen hatalmas kihívás ez. Az ezt követő szombati és a vasárnapi szakaszok ugyanakkor elég gyorsak; bizonyos, hogy nehéz lesz nagy különbségeket elérni azokon a szakaszokon.” Craig Breen a következőket tette hozzá: „Meg kell hagyni, ezúttal nem ez a legjobb útvonal. Amikor elhagyjuk a szőlőültetvényeket és Baumholdert és a közutakra megyünk, nem annyira izgalmas. A verseny karakterének nagy részét elvesztettük.”

A közvélemény tetszését az sem igazán nyerte el, hogy a versenykiírásban szereplő huszonegy gyorsasági egyharmada szuperspeciál volt. A Wadern-Weiskirchen szakaszt háromszor kellett abszolválni pénteken. „Értem, hogy miért tették be a szervezők ezt a szakaszt, azért van értelme, hogy bevonja az embereket, de megyünk néhány kört és háromszor csináljuk meg a szakaszt a nap folyamán” – magyarázta Breen. „Miközben mi megyünk, a rendezők VIP autóztatást csinálnak a pályán – mire vége lesz, hatszázszor mennek át az autók. Amennyiben esik, rémálom lesz – annyira, de annyira le lehet vágni.” Az eső pedig leesett délutánra.

 

Szombaton Tanak tovább folytatta menetelését, és ugyan csak két részsikert könyvelt el, húsz másodperc fölé hizlalta előnyét. Mikkelsen délelőtt megforgott egyszer, majd kétszáz méter múlva lefulladt, aztán utóbbi dolgot megismételte egy rajtban is. Emiatt a reális esélyt elvesztette a befejező nap előtt a győzelemre, sőt, inkább hátrafelé kellett figyelnie, hiszen Ogier ott loholt a nyakában, nyolc szekundumra lemaradva. Az M-Sport versenyzője ugyanakkor nem feszegette a határokat, sokkal fontosabb volt számára a nagyobb kép, a világbajnoki pontverseny, ahol jelentős előnyre tehetett szert, miután Neuville rögtön a reggeli baumholderi szuperspeciálon kiesett. A Hyundai pilótáját egy balkanyarban érte utol balszerencséje, egy levágban a bal hátsó kerék megakadt a szintkülönbségben, és kiszakadt a futómű.

Evans több kisebb hibát is elkövetett, a negyedik helyet viszont tudta tartani. Nyugodt azonban nem lehetett, hiszen Hanninen négy másodperc hátránnyal követte. A toyotás azon kevés versenyzők egyike volt, aki bízott a száraz pályákban és a kemény abroncsokra szavazott. Ez meghozta a gyümölcsét, és megnyerte Hanninen a vízválasztónak számító negyvenkét kilométeres baumholderi szakaszt. Délután azonban elpártolt a szerencse mellőle, eltörött az egyik lengéscsillapító a Yaris WRC-ben, így vissza kellett engednie maga elé Evans-ot. Breen többször is lecsúszott az útról a nap folyamán, pozíciót ugyanakkor nem vesztett ezekkel a kirándulásokkal, már csak azért sem, mert az őt követő Latvala egy kerékcserével vesztett értékes időt, és a kézifékje sem működött a finnek. Nyolcadikként Paddon zárta a napot, a visszaálló csapattárs, Sordo viszont annak örülhetett, hogy egyhuzamban három különpróbán is a leggyorsabbnak bizonyult. Meeke ugyanakkor nem lehetett ilyen boldog, megadta magát a C3 WRC vízpumpája, így kiállni kényszerült.

Tanak a rövid vasárnapi program során már csak arra ügyelt, hogy problémamentesen célba érjen és megőrizze az első helyet. Ez sikerült is az észt pilótának, így pályafutása második diadalát könyvelhette el, az M-Sport pedig végre győzelmet ünnepelhetett Németországban. Mikkelsen nem hagyott esélyt Ogier-nek, apránként növelte előnyét, és egy második hellyel örvendeztette meg a Citroen csapatát. Ogier Neuville kiválása után nem vállalt extra kockázatot, a biztos pontokra hajtott, és bár tervezte, hogy a Power Stage-en támadni fog, végül a negyedik helyezést érte ott el. Ez azt jelentette azonban, hogy három futammal a szezon vége előtt tizenhét pontos előnyre tett szert a világbajnokságban, az M-Sport pedig a Hyundai betlijével nagy lépést tett a gyártói világbajnoki cím felé.

A dobogós helyek mögött nagy csata folyt. Hanninen reggel rálépett a gázpedálra, szerzett egy szakaszgyőzelmet, amivel feljött a negyedik helyre, és ezt meg is tartotta a célig. Breennek is volt esélye az előrelépésre, és az ír annyira nyomta az utolsó szakaszon, hogy még a szélvédő is megrepedt egy bukkanót követően. Breen végül az ötödik helyen ért célba, idén immár hatodszorra. Evans reggel túlcsúszott egy kereszteződésben, le is fulladt a Ford erőforrása, ami miatt bukott egy helyet a pilóta, majd arra panaszkodott, hogy a lágy gumik nem bizonyultak talán jó választásnak. A Power Stage-en Breen is megelőzte Evans-ot, aki így hatodikként zárta a viadalt. Mögötte Latvala, Paddon, a Ford Fiesta WRC-vel induló Armin Kremer és az R5-ös Fiestát hajtó Eric Camilli végzett a pontszerző helyeken.

Neuville mindent feltett a Power Stage-re, több apró hibát elkövetve azonban nem szerzett végül bónuszpontot sem, így jelentős lemaradásba került a világbajnoki pontversenyt illetően. Az utolsó szakaszt a csapattárs Sordo nyerte.

A WRC 2-ben kötelező futamnak számított a német megmérettetés. Ezen aztán a gyári versenyzők domináltak, bár egyiküknek sem volt eseménytelen a futam. Camillit Ford Fiesta R5-ösének kuplungja hátráltatta pénteken, az M-Sport pilótája ezt követően azonban hibamentes versenyzést mutatott be, és az ellenfelek megingásait is kihasználva megnyerte a kategóriát. A skodás Jan Kopecky csütörtök este abszolút időt futott a szuperspeciálon, így némi meglepetést okozva vezette is a versenyt, majd másfél napon keresztül uralta a kategóriát. A baumholderi szakaszon azonban összeszedett egy defektet, amivel visszacsúszott az értékelésben. A cseh pilóta végül az ezüstös pozícióba tudott visszakapaszkodni. A csapattárs Pontus Tidemand ugyanitt ugyanilyen okból vesztett időt, de a Skoda Motorsport versenyzője a harmadik helyének köszönhetően bebiztosította a WRC 2-es bajnoki címet. Ehhez az is kellett, hogy a legfőbb rivális Teemu Suninen rengeteg gonddal szembesüljön és csak a hetedik helyen érjen célba.

A WRC Trophy-ban két citroenes pilóta küzdött meg egymással, és Jean-Michel Raoux bizonyult gyorsabbnak Jourdan Serderidis ellenében. A junior világbajnoki mezőnyben mindössze négy páros állt rajthoz, és közülük összesen kettőnek sikerült végigautóznia a teljes versenytávot. A győzelmet Julius Tannert szerezte meg a Rally 2 szabályt kihasználó Nil Solans és Nicolas Ciamin előtt. A WRC 3-ban a Ford Fiesta R2-esek közé beférkőzött a második helyre egy Peugeot 208 R2 Raphael Astier vezetésével. Solans a dobogós helyezéssel megnyerte a bajnokságot.

Eredmények

35. Deutschland Rallye

A 13 futamos világbajnokság 10. versenye – Saarbrücken – 2017. augusztus 17–20.

1. Ott Tanak EST M-Sport WRT Ford Fiesta WRC 2ó 57p 31,7mp

2. Andreas Mikkelsen NOR Citroen WRT C3 WRC +16,4mp

3. Sebastien Ogier FRA M-Sport WRT Ford Fiesta WRC +30,4mp

4. Juho Hanninen FIN Toyota GAZOO Racing Yaris WRC +1p 49,2mp

5. Craig Breen IRL Citroen WRT C3 WRC +2p 1,5mp

6. Elfyn Evans GBR M-Sport WRT Ford Fiesta WRC +2p 3,4mp

7. Jari-Matti Latvala FIN Toyota GAZOO Racing Yaris WRC +3p 58,2mp

8. Hayden Paddon NZL Hyundai Motorsport i20 Coupe WRC +4p 32,4mp

9. Armin Kremer GER Ford Fiesta WRC +10p 19,4mp

10. Eric Camilli FRA Ford Fiesta R5 +10p 44,3mp

 

Power Stage sorrend: 1. Sordo, 2. Lappi, 3. Latvala, 4. Ogier, 5. Breen

Szakaszgyőzelmek: Tanak – 5, Sordo – 5, Mikkelsen – 2, Latvala – 2, Hanninen – 2, Kopecky – 1, Neuville – 1, Ogier – 1, Lappi – 1, Breen – 1

Andrew

 

2017. augusztus 20.