Get Adobe Flash player

A továbbfejlesztett Chevette

Hogy a Pentti Airikkalával brit bajnoki címet szerző Chevette versenyképes maradjon, a ’70-es évek végén továbbfejlesztették.

A Chevette HSR 1980 elején kapta meg a homologizációt. A szabályok szerint ötven autót kellett bemutatni a nemzetközi szövetségnek, amit a gyár érdekes módon oldott meg. Egyrészt az el nem adott példányokat alakította át, másrészt néhány tulajdonost kért meg, hogy vigyék be átépítésre az autójukat. Az öblösebb sárvédőszélesítésekről felismerhető kocsi elődjétől sok paraméterben különbözött. Karosszériaelemei üvegszálas anyagból készültek, módosítottak a hátsó futóművén, egy könnyebb, Getrag gyártmányú váltót szereltek be, a motor teljesítménye pedig 245 lóerőre növekedett.

A kocsi bemutatkozása remekül sikerült, Jimmy McRae az aszfaltos felületű Circuit of Ireland-et rögtön megnyerte. A skót versenyző Pentti Airikkalával alkotott egy csapatot a Dealer Team Vauxhallnál (DTV), az évad során több dobogós helyezést is szereztek a brit bajnokságban. A szezon végén a DTV úgy döntött, csökkenti kiadásait és csak egy autót indít a következő szezonban, így McRae ülés nélkül maradt. Ironikus módon Airikkala is a távozás mellett határozta el magát, átment a Rothmans Fordhoz. A csalódott McRae a Dealer Opel Team-nél (DOT) kapott állást, és 1981-ben brit bajnok is lett az Opel Ascona 400-zal. A Chevette-ek a vert mezőnyben voltak.

Ezekben az esztendőkben Tony Pond és Russell Brookes értek el értékes helyezéseket a Chevette HSR-rel, ’81-ben Pond megnyerte a skót futamot és a Manx Rally-t. A következő szezonban Brookes Andrews Heat for Hire támogatású autója második lett az ír körversenyen, a Manx Rally-n és az Antibes Rallye-n, egy évvel később megnyerte a Circuit of Ireland-et, második lett Wales-ben, a világbajnoki értékelésbe beleszámító RAC Rally-n pedig az ötödik helyen ért célba. A Chevette HSR-nek ez volt a legjobb világbajnoki eredménye.

Az 1981-ben a brit bajnokság márkaértékelésben győzedelmeskedő Chevette-nek és legfőbb ellenfelének, a Ford Escortnak lassan lejárt a kora, a gruppe 4 helyét a B csoport és azok speciális építésű versenygépei vették át. Ez idő tájt a Vauxhall és az Opel marketingosztálya egyesült, ami a Dealer Team Vauxhall (DTV) és a Dealer Opel Team (DOT) összeolvadását is jelentette, az új sportosztály a GM Dealer Sport (GMDS) nevet kapta. Az új csapat az Opel típusaira, előbb az Asconára, majd a Mantára építette sporttevékenységét, így a Vauxhall rali irányú elkötelezettsége véget ért.

Műszaki adatok:

Elrendezés: elöl hosszában elhelyezett motor

Erőátvitel: hátsókerékhajtás, 5 fokozatú Getrag sebességváltó

Felfüggesztés: kettős keresztlengőkaros felfüggesztés elöl, merev hátsó híd

Fékek: belső hűtésű féktárcsák, méret elöl: 265x25,4 mm, hátul: 265x21 mm, elöl négy-, hátul kétdugattyús AP féknyergek

Kormányzás: fogasléces kormánymű

Hossz / szélesség / magasság: 3969 mm / 1673 mm / 1310 mm

Tengelytáv: 2390 mm

Súly: 980 kg

 

Motor:

Soros, 4 hengeres, 16 szelepes felülvezérelt szívómotor, DOHC vezérlés, 2 darab 48 mm-es torokátmérőjű Dellorto karburátor

Hengerűrtartalom: 2280 ccm

Furat: 97,59 mm

Löket: 76,2 mm

Kompresszióarány: 11,5:1

Teljesítmény: 245 LE (fordulatszám: 8400 1/min)

Forgatónyomaték: 263 Nm (fordulatszám: 5500 1/min)

 

Andrew