A nemzetközi ralisportban évek óta két különleges, furcsa, semmi máshoz nem hasonlítható esemény teszi próbára a résztvevőket: A Monte-Carlo és a Svéd Rali. Ha még nem találták volna ki miért, hát elárulom: a különleges időjárási és útviszonyok teszik egyedülállóvá ezt a két eseményt.

Igaz, a hó, a jég és a hideg nagyjából közös a két versenyben, de a vájtfülűek (ha még nem fagyott le) óriási különbségekről tudnának mesélni.

Először is hideg és hideg között éppen akkora eltérés van, mint hó és hó között. A Montén jó, ha 10-15 fokig hűl le a levegő, Svédországban viszont a mínusz 30 fok sem számít szokatlannak. Túl azon, hogy a gépkocsik berendezései is másképpen viselik el a különböző hőmérséklethatárokat, az utakat borító hótakaró is egészen más minőségű lehet. És akkor még nem is beszéltünk a száraz és a nedves hóról, meg egyéb finom téli nyalánkságokról.

E kis kedvcsináló bevezetőből is kiviláglik, hogy a téli ralikon egészes speciális tudomány szükségeltetik a gumiválasztáshoz. De itt nem csupán a mintázat, a keverék és a futófelület szélességének ezernyi variációs lehetősége ejtheti kétségbe az érintetteket, hanem a jégszögek száma, hosszúsága, formája és anyaga is. Ralipilóta és gumispecialista legyen tehát a talpán, aki ennyi tényezőből ki tudja fundálni, hogy melyik gumi is lesz a legalkalmasabb, vagy legalábbis a többiek választásához képest a legoptimálisabb.

Leszögezve

E rendkívüli tudományok egyik legbeavatottabb tudora a svéd Harry Joki. A nemzetközi versenyek eredménylistáit rendszeresen böngészők számára nem ismeretlen ez a név, hiszen Joki éveken át sikeresen ralizott. Nem az első vonalban ugyan, de a második vonal élén mindig számolni kellett vele. Néhányan azt is tudták róla, hogy viszonylag kevés szabadideje van, mivel főállásban a SAS skandináv légitársaság sokat foglalkoztatott pilótája. Azt viszont egyelőre nagyon kevesen tudják, hogy mindezek mellett Harry számít manapság a téli ralizás mindentudójának – már ami a gumikat és a szögeket illeti. 

Harry Joki, a szögkirály

A Stockholmtól 80 km-re lévő Vasteras városka szélén áll az az épület, amit az érintettek csak egyszerűen a téli ralizás Mekkájának tekintenek. Itt árusítja különlegességeit Harry Joki, aki most, az 1996. évi rali világbajnokság igazi nyitányának számító Svéd Rali közbeni sürgés-forgásban szakított időt arra, hogy erről a furcsa bizniszről meséljen olvasóinknak:

„Még 1979-ben kezdődött, amikor raliversenyek során szomorúan állapítottam meg, hogy nem vagyok megelégedve a jégszögekkel. Elhatároztam hát, hogy ha nincs ilyen a piacon, majd csinálok magamnak a saját elképzeléseim alapján. Hosszas keresgélés után igen kellemes partnert találtam a Sandvik művekben, ahol kikísérletezték a számításaimnak megfelelő keménységű fémet. Eleinte semmi üzletre nem gondoltam, csak magamat akartam ellátni jó szögekkel, de már az első évben egymillió darabot kapkodtak szét a kezeim közül…

1986 óta foglalkozom a gumikkal is. 86-tól 92-ig az általam tervezett gumikkal nyerték a svéd téli bajnokságot. Először csak a futófelület kialakításában vettem részt, de később már szorosan együttműködtem a Nokia gyárral…

Az igazi áttörés 1995-ben következett, amikor a Svéd Rali előtt Kenneth Eriksson megkért, hogy segítsem a gumik ügyében. A Mitsubishi csapat akkor Michelin pneukat használt, de az ő és Tommi Mäkinen gumijait az én tanácsaim alapján „szögelték meg”. Mondanom sem kell, hogy ők ketten akkor fölényes győzelmet arattak.

Az együttműködés most úgy alakult, hogy Kenneth a Subaruhoz igazolt, ott viszont a Pirelli van a nyeregben. Így jelenleg velük készültem erre a nagy versenyre. Cégem, a „Joki Rallyteknik AG” koordinálja az olaszokkal a fejlesztést és a tesztelést.

Hogy mi volt idén a legkeményebb feladat? Valószínűleg a megváltozott szervizelési szabályok. A korlátozott számú szervizpont miatt nemcsak a gumiknak kell lényegesen hosszabb élettartammal rendelkezni, hanem a szögek sem potyoghatnak ki túl gyorsan. Képzelhetik, hogy mennyi variációs lehetőség közül kell döntenünk. Elég annyi, hogy a raligumikba általában 20 mm-es szögeket lövünk, míg a hétköznapi forgalomban 11-13 mm a szokásos. Nem mindegy a szögek súlya sem: a normál szögek úgy két grammosak, a spéci raliszögek ennek a dupláját nyomják.”

A balszélen látható a legújabb „Joki 77” típus, amely speciális vállkiképzésével stabilabban,

hosszabb ideig ül meg a gumiban. Mellette két régebbi, különböző fejformájú „Joki Maxi”

szög látható, amelyek közül a jobbra lévőt akkor használták, amikor a futófelület gumivastagsága

vékonyabb volt a szokásosnál. Az utolsó előtti egy galvanizált kivitelű, kevésbé rozsdásodó szög,

míg a jobbszélen sorakozik a jégversenyekhez kifejlesztett speciális szög

Forrás: Martin Holmes - Autó-Motor, 1996/5. szám

Andrew